Hirdetés

 

Copella arnoldi


Az élőhelyét és ezzel összefüggésben a szaporodásmód kialakulásának okait illetőleg több ellentétes információval is találkozni. Egyesek szerint a fő folyamok brakk közeli vizeiben honos, ahol már valamivel magasabb a víz iontartalma és a szaporodásmódjának a változtatásával el tudta érni, hogy itt a többi pontylazac faj számára mostohább vízértékek mellett is kikeljenek az ikrái. Máshol mint keskeny őserdei patakok lakójaként olvashatunk róla, akárcsak a rokonairól. 
Ezzel kapcsolatban írtam a Smitsonian intézetben dolgozó világhírű ichtiológus Weitzmam házaspárnak. 

Az Orinoco venezuelai torkolatától kelet-Brazíliáig eddíg 3 Copella fajt írtak le. 
Arról, Marilyn Weitzman tudomása szerint a mai napig nem végeztek kutatást, hogy mindhárom faj az arnoldihoz hasonlóan szaporodik e! Így nem lehet kijelenteni, hogy csak ennek a fajnak a sajátossága ez! 
1912-ben Regan írta le először a Copella arnoldii-t, 2 akváriumi példány alapján. 
A C. eigenmanni-t 12, 4 különböző, brazil, kolumbiai és guayanai területen befogott hal alapján dokumentállta. 
A harmadik kevésbé ismert faj, amely a carsevennensis nevet kapta, 5db Geay által "Carsevenne"-ben befogott példány alapján került meghatározásra. Weitzman szerint ez a faj honos Surinámban és Francia Guayana fekete vizű patakjaiban is. Nagyobb eltéréseket mutatva a másik két rokontól. 

Kittler 1907-es leírásától (ahol ugyan Pyrrhulina filamentosa-val tévesztette össze a fecskendező pontylazacot)  egészen 2003-ig  Arendt fényképekkel illusztrállt délkelet Belem-i, Brazíliai megfigyeléseiig nagyon sok leírás született az arnoldik természetes szaporodásáról. Az egyik lerészletesebbet 1976-ban, Krekorian jegyezte fel, aki Guayanában, a Georgetown közelében fekvő Lamaha csatornában figyelte meg őket. Itt úgy találta, hogy a szaporodási időszakuk a nyári, esős évszakra esik. 
Megfigyelései kiterjedtek a hímek csapkodó, fröcskölő viselkedésére is, amely nagyban összefügg a légköri tényezőkkel. Amikor szárazabb a levegő, gyakrabban végzik ezt, míg a vihart megelőző 2-3 órával teljesen beszűntetik! Ezt korábban akváriumi körülmények között nem sikerült modellezni.


A csatornában 4,7-es pH-t, 0,25-0,5 közötti összkeménységet(!), 4 és 7,6 ppm között változó oxigéntartalmat és 26fokot mért, a felszín alatt 5,1 centiméterrel. A víz sötét kávé-színt mutatott, amely a part sekély vizében sárgán látszott. 
Az ikrákat a laboratórimi megfigyelésekkel azonos módon, a víz fölé hajló levelek alsó felére ragasztották, 
a csúcshoz közelebbi részre. A szülők, ivadékfogyasztását a patak dús növényzete miatt nem tudta megfigyelni, viszont három ívásnyi, begyűjtött ikrát megpróbállt a patak vizében, mesterségesen keltetni, ez sikert hozott, az embriók teljesen normálisan fejlődtek és úsztak el! 

Ez azt támasztja alá, hogy az arnoldi, savas, fekete vizekben honos!

 

Copella arnoldi


Hogy miért alakulhatott ki a sajátságos szaporodásmód, arra vonatkozólag csak teóriák vannak, a legvalószínűbb egyfajta új védekezési mechanizmus. 
Mivel az ívási időszakban a hőmérséklet és a páratartalom egyaránt magas a környezetükben, elég ésszerűnek tűnhet az ikrák biztonságosabb, vízen kívüli lerakása, ugyanis ezzel a kelési eredményt nem kockáztatják. 


Akváriumainkban meglehetősen ritka vendég ez a faj, holott megfelelő táplálás mellett nagyon is dekoratív és változékony jószágok, de ennek ellenére teljesen érthető ez. 
Elhatározást és némi fanatizmust igényel egy Copellás medence berendezése! 
Szépségüket ugyanis leginkább egy világosbarna vízű, kevés növénnyel beültetett falevelekkel, ágakkal dekorált medencében mutatja ahol a vízteret egyedül uralhatja! 
Főleg tepsifejű harcsákkal, Peckoltiákkal, Apistogrammákkal társítottam eddíg, más pontylazacokkal csak elvétve. 
Egy 50-60 literes medencébe 10-15 példányt is gond nélkül helyezhetünk, bár nem mozognak sokat, 
akkor élvezet a megfigyelésük. A hímek viaskodása a legjobb pozíciókért, amiket gyakran az erélyesebb nőstények döntenek el, az élő eleségek csoportos vadászata, érdekes momentumok, még a tenyészidőszakot megelőzően is. 
Az általában 2,5-3 centisen beszerezhető fiatalok nagyon gyorsan növekednek, folyamatos tubifex, cyclops, artemia nauplius és mesterséges tápok etetése mellett néhány hónap alatt teljesen kifejlett, kiszínesedett, ikrázó példányokkal rendelkezünk. Egyoldalú etetés mellett ez azonban jóval hosszabb ideig, akár fél évig is elhúzódhat, és teljesen színtelen hímeket eredményez. 
Ekkor pár napos plankton eleség, artemia hatására az úszóik vége, gyorsan vöröses árnyalatot vesz fel. 
Tehát valamelyest korrigálhatóak a nevelési hiányosságok is. 
Az igazán szép hím példányoknál a teljes úszófelület kicsit narancsos árnyalatú, az állon vörös folttal, 
egészen sötét testfelszínnel, ami néha egyetlen fekete csíkban látszik, amelyet néhány ezüstösen csillogó pikkely dekorál. 
A hátúszó első sugarai, a has és farok alatti úszó szélén keskeny fekete sáv taláható, míg a hátúszó alapját fekete-fehér folt díszíti. 
A nőstények sokkal visszafogottabb küllemmel rendelkeznek, a kopoltyúívről induló, szemen áthaladó, majd a szájnál egészen kontrasztossá váló, fehérrel szegett fekete csík teszi szeretni valóvá a profiljukat. A nagy sötét hátúszó folt náluk is látható, sőt a hátúszó narancsos színt is felvehet.

 

Copella arnoldi


A nagy elterjedési területével is összefüggően tartóvizének értékeivel szemben nem érzékeny, még 30Nk összkeménység mellett is ikrát rak, mitöbb elúsznak az ivadékai! A hőmérséklettel szemben szintén toleráns, 20 és 30fok között gyakorlatilag változatlan a viselkedése. 
Nagyon ugrálós faj, már fiatal korban is, erre oda kell figyelni! 
Tartóakváriuma megfelel a tenyésztésére is, ikráit a víz fölé hajló levelekre-ágakra rakja, előnyben részesítve a meredek, vízfelszínnel 45-75 fokos szöget bezárókat, ahonnét a következő eső vagy a felfröcskölt víz könnyen lemoshatja a már kikelt ivadékait. Akváriumban a tetőüveg is megfelel erre a célra, általában a medence közepét választják, vagy pedíg az üveg legsötétebb területét. Úgy tapasztaltam, hogy elegendő, ha a vízszint és az üveglap között a halak úszó nélkül mért 
testhosszával azonos távolságot hagyunk, ekkora helyen már meg tudnak tenni egy fél szaltót, hogy feltapadva ívhassanak. 
Egy 10-15fős csapatnál minden nap megfigyelhetjük ezt, általában a délutáni órákban. A hím a kiszemelt terület alatt tartózkodik míg egy arra járó nőstény (gyakran egyszerre több is!) hajlandóságot nem mutat az ívásra. Ekkor némi udvarlást követően a pár külön-külön próba ugrásokat végez, majd egymáshoz simulva, a vízfelszín alatt függőlegesen beállva, megfeszített testtel kiugranak, a hím nagy úszóval feltapadva egy pillanattal később esik vissza a vízbe, így hagyva időt a nőstény által odatapasztott néhány ikraszem megtermékenyítésére. 
Egyszerre csak néhány szem ikrát raknak, a műveletet gyakran ismételve. Egyeseknél így akár 50-60szemet is lerakhat egy egy nőstény nálam ezidáig körübelül 20-25 szem lehetett a maximum. Az ikrák keltetése nem okoz problémát, sok megoldást kitaláltak már rá. 
Egyesek cserélik az üveglapokat, így a következő 1-2 nap folyamán véletlenül sem lökheti le a korábbi szemeket az újonan szaporodó pár. Ekkor egy lapos akváriumban, magas vízszintet állítanak be, fél-1 centit hagyva a fedőüvegig, és egy erősebb porlasztót helyeznek az ikrákkal borított terület alá. Ezzel imitálva a hímek fröcskölő magatartását. /A farokúszójuk a cápákéhoz hasonlóan asszimetrikus vágású, így egy a felszín alatt végzett hirtelen bukfenc-el könnyedén juttatnak friss vizet a leendő utódokra./ 
Mások a tartó medencébe helyeznek egy kevés vízzel töltött műanyag poharat az ikrák alá, amelybe majd belecsöppennek a kikelt ivadékok. 
Ez csak akkor vált be, amikor nagyon kevés hal volt az akváriumban (5-10/100 liter!), így nem ugrottak bele vagy mozgatták el valami módon. Én rendszerint 2 naponta leöblítem a fedőüvegeket, a már kikelt vagy kelő félben lévő szemeket egy kis akváriumba mosva, 
míg a friss, kemény, erősen tapadókat visszahelyezve további 2 napra. Így ugyan jópár ikra veszendőbe megy, amikor a hímek lelökik őket a felületről, vagy épp rossz ütemben veszem ki a lapokat, de még mindíg a legkevésbé macerás megoldás. 

Az ivadékok felnevelése nálam sosem volt probléma mentes. A szélsőségesen egyoldalúan táplált állatoknál a kikelt ivadék is valamivel még kisebb a szokásosnál, ezek felnevelése papucsállatkákkal, folyékony tápokkal sem sikerült. Később vegyes táplálás mellett az ikrák minősége is javult, így némi száraz fűvet, jávai mohát tartalmazó akváriumban további egysejtű és folyékony ivadéktápok használata mellett jó arányban és gyorsan növekedtek. Egy további nevelési megoldás lehet állóvizekből, vadon, nádas előtti területekről gyűjtött vízzel való "etetés". Ekkor egy vödör vízből napi 2-3 litert adunk az ivadékokhoz, majd friss vizet veszünk. Értelemszerűen ilyenkor eleve nagyobb keltető-nevelő medencét válasszunk. Régi megoldás, de érdemes próbállkozni vele. 
Az ikrák meglehetősen jól szállíthatóak, az üvegről finoman letolva-lemosva szállító zacskóban akár 1-2 napon keresztül is, így könnyen tudunk távolabb lakó, kísérletezni vágyó akvaristákhoz is juttatni, hogyha mi magunk nem akarunk az ivadékneveléssel foglalatoskodni. 

A jól tartott, rendszeresen, nagy számban ikrázó állatok élettartama észrevehetően csökken, néha már 1-1,5évesen az öregség jeleit mutatják. 
Ilyenkor a hőmérséklet és az etetési gyakoriság csökkentése, fagyasztott és élő eleségek elhagyása, vagy a hímek ideiglenes eltávolítása a csapatból eredményes lehet, hogy minél tovább gyönyörködhessünk ezekben a ritkaságokban. Egy másik lehetőség viszonylag sok hím együttes tartása(pl. 10fős faj 1-1es ivararány mellett vagy 25fős 8-10 hímmel), ilyenkor a gyengébbek nem fejlődnek ki annyira, színeik fakóbbak, bár néha ők is megkísérelnek szaporodni, amíg a terület vezére épp vízen kívül van, 
addíg egy-egy sorára váró nőstényt igyekeznek elcsábítani. Több-kevesebb sikerrel. 
Mivel általában a 2-3szaporodó hím merül ki leghamarabb (akár 1 éves kor körül), ezek a lassabban fejlődő példányok biztosíthatják a raj további fennmaradását, szaporodását. 

Brekk 

( a képeket a diszhal.info oldalról kölcsönöztük )

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Super User

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 358 vendég és 1 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top