Hirdetés

 

Egy finom sóder aljzattal, némi mészkõvel és paladarabokkal berendezett 70literes akváriumba kerültek. Kaptak még 2db csigaházat, valami egzotikus faj házát, ami kb. kétszer nagyobb a normál éti csiga házánál. Egy nagy marék jávai moha az összes növényzet a mai napig. A szûrést egy régi SharkII-es végzi, a gyári szivacs helyett azonban rasselzsák "szûrõtöltettel". Sima városi csapvízzel töltöttem fel a medencét, az összkeménység 16 körül volt és jelenleg is annyi.

A halak 1-1,5 hónapon át szépen elvoltak, növögettek. Fagyasztott planktont (artémia, cyclops) kaptak fõleg, kiegészítve némi lemezessel. Sõt, heti 1 alkalommal kaptak tubifexet is. Lehet hogy most sokan felkapják a fejüket, de én alapos mosás és több napi pihentetés után bizony szoktam néha tubit adni nekik. Persze nem sokat. Imádják természetesen, így tényleg figyelni kell a mennyiségre, nem szabad túletetni vele õket, mert könnyen bélgyulladás lehet a vége.

Egy reggel az öt halból egyet a tetõüvegen találtam meg, kiszáradva. A többiek üldözhették ki a tetõüveg kis résén, ami a szûrõ vezetékének lett kialakítva.

Ezután nyilvánvalóvá vált, hogy két párom van.

õk egész jól elvoltak egymás mellett, az egyik pár a palák alá ásott magának egy barlangot, a másik az egyik csigaházat ásta/építette körbe, úgy hogy csak a csigaház szája látszott ki a sóderból.

A két pár egymással viszonylag nyugodtan viselkedett, nem voltak komolyabb összecsapások. Akkor a legszebbek, mikor elõjön az õzbarna testük csíkozottsága, széles, függõleges sötétbarna sávok jelennek meg az amúgy egyszínû, halványbarna testükön. Ez fõként rivalizáláskor illetve udvarláskor jött elõ megfigyeléseim szerint Persze a halványbarna szín ha a fény megfelelõ szögben esik rá szépen csillog, és a szemük kéksége pedig szintén nagyon dekoratívvá teszi õket. A hátúszójuk sárga/narancssárga szegélyérõl nem is beszélve.

Valamikor december tájékán lettem figyelmes arra, hogy a palakövek alá ásott barlangból nemigen jön ki a barlanglakó páros nõsténye, és a hím kicsit agresszívebben õrzi a hasadék nyílásának környékét. Ekkor kezdtem el alaposabban szemügyre venni a sziklákat. És akkor egy elemlámpa segítségével megláttam. Egy olyan 30-40 darab ikrát a palakõre ragasztva. Kissé meglepõdtem, mert úgy tudtam csigasügér lévén csigaházakba ívnak. Igaz a Lukács-Sinkó féle könyv szerint nem is annyira csigasügér. Ahogy az ikrák fejlõdését figyeltem, azt vettem észre, hogy napról-napra kevesebb van belõlük. Kissé elkeseredtem, mivel úgy gondoltam, az ikrák terméketlenek, vagy a szülõk nagy féltésükben befalják õket. Igenám, de ekkor a hím már javában dolgozott a másik csigaház környékén. Szépen eltemette, szintén úgy hogy csak a szája látszódjon. Na ekkor már gyanús lett a dolog. Aztán kb. 1-2 hét múlva azt vettem észre, hogy a másik pár bizony rendesen el van zargatva a csigaház környékérõl, fel vannak állítva a szûrõ fölé a sarokba.

Kb. 15-20 db ivadékot tudtam megfigyelni, akik bizony már a csigaházból sorjáztak elõ reggelente. Elõször csak pattogva, alig észrevehetõen. A nõstény és a hím is gondosan õrizte õket, ám a másik párosnak mégis sikerült levadásznia 1-1 darabot belõlük. Addig míg észre nem vettem. Ekkor eladtam õket egy barátomnak, azóta már nála is van ivadék.

Az ivadékokat jó minõségû poreleséggel tápláltam, sórákot csak az elsõ napokban keltettem. Úgy tûnt a poreleség kiválóan beválik, látni lehetett ahogy a kishalak bizony rámozdulnak az aláhulló apró szemekre.

3-4 héten keresztül kapták ezt az eleséget, szépen gyarapodtak. A szülõk nem bántották õket, szépen éldegélt a kis család. A nõstény elég sokat tartózkodott a csigaházban, de nem tulajdonítottam ennek túl nagy jelentõséget. Egészen addig, míg az egyik délutáni etetés alkalmával fel nem tûnt, hogy kicsit nagyobb mozgás van a szokásosnál. Aztán kicsit jobban koncentrálva észrevettem az újabb generációt!! Vagy 40 darab ivadék csatlakozott a nagyobbacska testvérekhez az aláhulló "porszemek" vadászatában.

Tehát most két generáció nevelkedik a szülõk gondos felügyelete alatt. A nagyobbak olyan 15-18mm körüliek lehetnek, a kisebbek 10-12mm-esek. Napi 2-3 alkalommal kapnak enni, a már említett poreleséget (amit a szülõk is), fagyasztott és 2-3 naponta élõ planktont is kapnak.

Az akvárium idõközben derekasan elalgásodott, de igazából azon kívül, hogy esztétikailag nem túl szép (bár kinek mi a szép, nekem tetszik), sok vizet nem zavar. Sõt! A kishalakat folyamatosan látom az algát csipegetni. Vagy magát az algát fogyasztják, vagy az abban élõ mikroszkópikus méretû élõlényeket. A lényeg, hogy hasznosnak tûnik.

Remélem eme kis leírás, valamint a képek másoknak is meghozzák a kedvét egy kis afrikai sügérezéshez. Mert amint a leírásból látszik téves az az általános felfogás miszerint az afrikai sügérek agresszívek és óriási akváriumra van szükség a tartásukhoz. Elég akár egy 40literes medence is ahhoz, hogy ezeknek a jópofa kis afrikai sügérek életét, szaporodását, családgondozását megfigyelhessük.

Dániel Tamás (Don07)

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Super User

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 950 vendég és 1 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top