Hirdetés

 

Közös jellemzõik: A csontnyelvûhalak családjába tartoznak, testformájuk jellegzetesen kígyószerû. Csontos nyelvük, erõs állkapcsuk és szájuk erõs izomzatú hátsó része lehetõvé teszi, hogy akár egész nagy rákok és garnélák páncéljával is elboldoguljanak. Az arowanák a halak közül az egyetlenek, melyek a kígyókhoz hasonlóan - ha túl sokat ettek vagy valami miatt nem érzik jól magukat - akár egy nap elteltével is képesek visszaöklendezni az elfogyasztott táplálékot.

Terészetes élõhelyükön, ill. jó tartási körülmények között az arowanák akár 20 évig is élhetnek. A nagyon fiatal, még szikzacskós példányok esetenként nehezen szoktathatók eleséghez!

Osteoglossum sp.

Természetes élõhelyük Dél-Amerika, Amazónia nagy folyói és tavai. Kifejlett példányai egy 1 métert meghaladó méretükbõl adódóan általában csak állatkertek, nyilvános akváriumok lakóiként tarthatók megfelelõ körülmények között, mivel nagy úszóteret és sok eleséget igényelnek. Ragadozók, a természetben a vízbõl kiugorva rovarokat és kisebb madarakat is levadásznak.

Akváriumi tartás: Mivel gyorsan növõ fajokról van szó, így a kereskedelemben kapható kisebb - gyakran még szikzacskós - példányokat is csak megfelelõen nagy medencében tartsuk. A lágy, kissé savas, jól szûrt és rendszeresen cserélt vizet kedvelik. Az akváriumban elsõsorban a felsõ és középsõ vízrétegben tartózkodnak. A medencét alaposan fedjük le, mivel jól ugranak és az etetésnél sem árt az óvatosság, mivel a víz fölé tartott kézbe is belekaphatnak! Ragadozó halak, így csak nagy, nyugodt természetû halakkal társítsuk és vegyük figyelembe, hogy bármit, ami befér a száján, azt eleségnek tekinthet.

Etetés: Élõ eleséggel, elsõsorban halakkal, de szeretik az ebihalakat, nagyobb rovarokat és rovarlárvákat, a fagyasztott vörösszúnyogot, a krillt, a koktélrákot, a kagylóhúst is.

* Osteoglossum bicirrhosum
Zöld csontnyelvûhal / Ezüst arowana

A kifejlett példányok hossza 120 cm. A nemek nehezen megkülönböztethetõek, de a nõstények valamivel testesebbek és a hímek alsó állkapcsa hosszabb a felsõnél. Szájköltõ faj, az ikrákat a hím tartja szájában és több mint 50 nap elteltével egyenként engedi ki az ivadékokat, akiket minél elõbb érdemes elvenni a hím mellõl, mert az ivadékgondozó ösztön elmúltával gyorsan eleségként végezhetik. A kicsik elúszáskor 8-10 cm-sek, szikzacskójuk teljesen vagy szinte teljesen felszívódott. A természetben évente egyszer szaporodik, a hímaz ivadékokat az elúszástól számított néhány hétig még gondozza, veszély esetén a szájába veszi õket. A szájköltés és ivadékgondozás ideje alatt egyáltalán nem táplálkozik, így ennek végére eléggé legyengül és kb. 2 hónapig tart, amíg regenerálódik. Az ázsai tavi tenyészetekben azonban akár évente négyszer is szaporodhat, mivel a megtermékenyített ikrákat elveszik a hímektõl és mesterségesen keltetik õket.

 

* Osteoglossum ferrerai 
Kis csontnyelvûhal / Fekete csontnyelvûhal

Gyorsan növõ, agresszióra hajlamos faj, a kifejlett hímek hossza 110 cm, a nõstényeké 100 cm. Akváriumi szapordására már volt példa, de csak megfelelõen tágas méretû medencében van rá lehetõség. Szájköltõ, a cseresznye méretû ikrákat a hím tartja a szájában. Az ikrák fejlõdési hossza 6-8 hét. Az ivadékok kb. 9 cm-sek, amikor elhagyják a hím száját, szikzacskójuk teljesen vagy szinte teljesen felszívódott. A természetben évente egyszer szaporodik, a hímaz ivadékokat az elúszástól számított néhány hétig még gondozza, veszély esetén a szájába veszi õket. A szájköltés és ivadékgondozás ideje alatt egyáltalán nem táplálkozik, így ennek végére eléggé legyengül és kb. 2 hónapig tart, amíg regenerálódik. Az ázsai tavi tenyészetekben azonban akár évente négyszer is szaporodhat, mivel a megtermékenyített ikrákat elveszik a hímektõl és mesterségesen keltetik õket.

 

Scleropages

* Scleropages formosus

Arany arowana

Természetes elõfordulási területe: Ázsia Védett faj! Bár mára már egyértelmû, hogy vadonélõ példányait sem korábban nem fenyegette, sem jelenleg nem fenyegeti kihalás, mindmáig CITES-es és példányai csak a legszigorúbb szabályozás mellett, mikrochipes azonosítóval ellátva kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, pedig a számtalan pompás kitenyésztett színváltozat, és az a mennyiség, amit az ázsiai tenyészetek produkálnak belõle, egyáltalán nem indokolják ezt!

Vadonélõ példányai elérik a 100 cm-t. Míg eredeti alapszíne kevéssé feltûnõ, fakó, addig ázsiai tavi tenyészetekben számtalan látványos színben tenyésztik. A színes változatok általában kisebbek, max. 80 cm-re nõnek. A nõstények feje kisebb, kecsesebb, hátuk a kor elõre haladtával magasabb ívû és nagyobbra is nõnek, mint a hímek. Szájköltõ faj, az ikrákat a hím tartja szájában és több mint 50 nap elteltével egyenként engedi ki az ivadékokat, akiket minél elõbb érdemes elvenni a hím mellõl, mert az ivadékgondozó ösztön elmúltával gyorsan eleségként végezhetik. A kicsik elúszáskor 8-10 cm-sek, szikzacskójuk teljesen vagy szinte teljesen felszívódott. A természetben évente egyszer szaporodik, a hímaz ivadékokat az elúszástól számított néhány hétig még gondozza, veszély esetén a szájába veszi õket. A szájköltés és ivadékgondozás ideje alatt egyáltalán nem táplálkozik, így ennek végére eléggé legyengül és kb. 2 hónapig tart, amíg regenerálódik. Az ázsai tavi tenyészetekben azonban akár évente négyszer is szaporodhat, mivel a megtermékenyített ikrákat elveszik a hímektõl és mesterségesen keltetik õket.

* Scleropages jardini

Természetes elõfordulási területe: Ausztrália

90 cm-re nõ, a hímek valamivel kisebbek. Szájköltõ faj, az ikrákat a hím tartja szájában és több mint 50 nap elteltével egyenként engedi ki az ivadékokat, akiket minél elõbb érdemes elvenni a hím mellõl, mert az ivadékgondozó ösztön elmúltával gyorsan eleségként végezhetik. A kicsik elúszáskor 8-10 cm-sek, szikzacskójuk teljesen vagy szinte teljesen felszívódott. A természetben évente egyszer szaporodik, a hímaz ivadékokat az elúszástól számított néhány hétig még gondozza, veszély esetén a szájába veszi õket. A szájköltés és ivadékgondozás ideje alatt egyáltalán nem táplálkozik, így ennek végére eléggé legyengül és kb. 2 hónapig tart, amíg regenerálódik. Az ázsai tavi tenyészetekben azonban akár évente négyszer is szaporodhat, mivel a megtermékenyített ikrákat elveszik a hímektõl és mesterségesen keltetik õket.

 

* Scleropages leichthardti

Természetes elõfordulási területe: Ausztrália. Védett faj!

110 cm-re nõ. Szájköltõ faj, az ikrákat a hím tartja szájában és több mint 50 nap elteltével egyenként engedi ki az ivadékokat, akiket minél elõbb érdemes elvenni a hím mellõl, mert az ivadékgondozó ösztön elmúltával gyorsan eleségként végezhetik. A kicsik elúszáskor 8-10 cm-sek, szikzacskójuk teljesen vagy szinte teljesen felszívódott. A természetben évente egyszer szaporodik, a hímaz ivadékokat az elúszástól számított néhány hétig még gondozza, veszély esetén a szájába veszi õket. A szájköltés és ivadékgondozás ideje alatt egyáltalán nem táplálkozik, így ennek végére eléggé legyengül és kb. 2 hónapig tart, amíg regenerálódik.

 

Heterotis niloticus

Természetes elõfordulási területe: Afrika

110 cm-re nõ. A többi arowana fajtól teljesen eltérõen táplálkozik és szaporodik, mivel a Heterotis niloticus nem ragadozó és nem szájköltõ.

Természetes élõjelyén planktonnal és detriusszal (organikus törmelék, mulm) táplálkozik, amit a kopoltyúján szûr keresztül.

Az esõs évszak kezdetén a hím és a nõstény a parti vegetáció régiójában növényi részekbõl egy nagy, akár 1,5 méter átmérõjû fészket épít, melynek pereme 20 cm-vel a vízfelszín felé nyúlik. Ha a fészken belül teljesen letisztult a víz, a nõstény lerakja az ikrákat, majd elhagyja azt. Ezután a hím ugrik a fészekbe és megtermékenyíti azokat. A fejlõdésnek indult ikrákból kb. 24 nap elteltével kelnek ki a lárvák, amiket a nõstény még további 4 hétig gondoz.

 

fotó: Dorka & Mur fotó: Mur fotó: Dorka & Mur fotó: Mur fotó: Dorka & Mur
fotó: Mur fotó: Dorka & Mur fotó: Dorka & Mur  

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Super User

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 767 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top