Hirdetés

 

Hazánk halfaunájának egyik legérdekesebb faja a lápi póc vagy kutyahal (Umbra lacustris, Grossinger; U. Krameri, Fitzinger). Több okból figyelemre méltó e a kis halacska. Eloször azért, mert fo lakóterülete éppen Magyarország, másodszor pedig azért, mert sajátos életmódja, viselkedése, foként pedig mozgása tekintetében többi halainktól elüt. Bizonyára érdekes viselkedése miatt volt régebben az akvaristák egyik kedvenc hala. Az irodalmi adatok tanúsága szerint hazánkban sok helyen fordult elo (1), néhol nagyobb számban is, a vízszabályozás megindulása óta azonban sajnos mind kevesebb helyen találják, de már 1858-ban Heckel és Kner (2) a Monarchia halairól írott könyvükben ritkának mondják, bár kétségtelen, hogy akkor még jóval gyakoribb lehetett, mint ma. A legutolsó akvarista adat 1913-ból származik (3), egyébként akváriumban már régebben is inkább a lápi póc könnyebben beszerezheto fajrokonát, az amerikai kutyahalat (Umbra pygmaea,Kay = U. limi, Kirtl.) tartották (4).

A folyami halakat a folyószabályozás, kiöntési területek nagy részének megszüntetésével, igen fontos táplálkozási és ívási területüktol fosztotta meg. Ennek következménye többek között az, hogy a tokfélék, melyek régente ívás idején tömegesen jártak fel a Fekete Tengerbol a Dunába és mellékfolyóiba, ide ma már csak elvétve téved be. Közülük ma leginkább a kecsegét (Acipenser ruthenus) fogják, ez azonban a folyószabályozás óta nálunk, éppen úgy, mint a szintok (A. glaber) is, egészen folyóvízi hallá lett. A tokféléket elsosorban a Vaskapu szabályozása késztette vándorútaikon óvatosságra, de néha a Vaskapu fölött is hálóba akad azok közül a fajok közül is egy-egy, melyek már nem járnak fel rendszeresen a Duna Vaskapu fölötti szakaszába. Így p1. tavaly tavasszal Bajánál egy szép viza (Acipenser huso) került a halászok hálójába. A folyóvizek halállományának a csökkenése az oka annak, hogy ma már a régiekhez hasonló eredményeket felmutató nyíltvízi halászat csak a Balatonon van s a folyóvízi halászat helyett a kiadósabb tavi haltenyésztést uzik.

Amennyit ártott a folyóvizek halállományának a fontosabb szempontokat szem elott tartó folyószabályozás, ugyanannyit vagy még többet ártott az állatvilágnak a mocsarak és más állóvizek lecsapolása. A lápi póc csak egy szerény tagja annak az állattársaságnak, mely a mocsaras területek víztelenítésével kipusztulásra van kárhoztatva.

A kutyahalak a lesohalak közé tartoznak s legközelebbi rokonuk a csuka, azonban ettol külso alakjukra és színezetükre nézve is elütnek. A lápi póc kevéssé megnyúlt és oldalt kevéssé lapított, inkább hengeres testu halacska s fej állása is erosen eltér a csukáétól (1. kép.) Színe a háton sötétrozsdabarna, sötétebb foltokkal szabálytalanul tarkítva. A has felé a rozsdabarna alapszín világosabbá válik. Eléri a 8 - 9 cm hosszúságot, az ilyen nagy példányok azonban ritkák. A tejes (hím) kisebb az ikrásnál (nostény) és ritkább is.

A lápi póc lassú helyváltoztatás alkalmával, különösen a fenéken, jobb- és bal oldali, mell- ás hasúszóit felváltva mozgatja, hasonlóan ahhoz, ahogy a kutya szalad. Innen nyerte a kutyahal ("Hunds-fisch") nevet. Herman Ottó a "Magyar halászat" könyvében több népies nevét sorolja fel, jeléül annak, hogy a mocsaras vidékeken sok helyen ismerték. Keszthely környékén még ma is a már Heekel és Kner által is említett nevén "ribahalnak" nevezik, noha ennek az elnevezésnek semmi értelme sincs, mert "riba" tótul halat jelent.

A lápi póc nagyon ügyes úszó. Úszósugarai külön-külön is mozgathatók. Mellúszói olykor hullámosan mozognak s a hal egyébként mozdulatlan testét hajó csavarhoz hasonlóan viszik elore. Ez a mozgás a lassúbb helyváltoztatásra szolgál. Gyakran ferde helyzetben lefelé vagy felfelé fordított fejjel, néha csaknem függolegesen állva lebeg. Hátúszójának vége ilyenkor szintén hullámosan mozog.

A kutyahalak az akvaristák tapasztalatai szerint fogságban táplálhatók Enchytraeusokkal, de szívesen megeszik az alsóbbrendu rákokat (p1. a bolharákot, Daphnia, a kisebb gilisztákat s halakat is). Egy-egy alkalommal sokat esznek, s ha jóllaktak, lesüllyednek a fenékre pihenni. Hasonló nagyságú sügerekkel együtt tarthatók, de szeretik a nyugalmat s ezért nem tanácsos oket nagyon eleven mozgású halakkal összetenni. Kedvelik a dús vízi-növényzetet s a víz homérsékletének ingadozásait elég jól bírják, azonban oxygénhiány esetén feljönnek a víz színére levegot szippantani. Ezt a levegofelvételt már Heekel és Kner megfigyelték. Késobb az elhasznált levegot nagy buborékok alakjában bocsátják ki. Hasonló jelenséget más halakon is tapasztaltunk, ha azok oxygénben szegény vizu iszapos árokban élnék (pl. arany hal). Banther (5)megvizsgálta az amerikai kutyahal úszóhólyagját és úgy találta, hogy annak hámja vékony és nagyrészt hajszálerekkel van átszove, tehát fala a tüdohöz hasonlóan muködik. Ez a muködés igen fontos lehet, mert a kutyahalak elpusztulnak, ha megakadályozzuk oket abban, hogy levegoszippantás céljából a víz színére jöjjenek.

A lápi póc leginkább a nagykiterjedésu lápos területekrol volt ismeretes, de sejteni lehet, hogy ma már e területek egy részén nem, vagy csak nagyon megfogyatkozott számban él. A régebbi irodalom a Ferto-tót jelöli meg egyik legfontosabb tartózkodási helyéül. Itt Mika és Varga (6) néhány évvel ezelott alaposan kutattak utána, de nem sikerült megtalálniuk.


1. kép (fent balra): A lápi póc(Umbra lacustris) (Dr. Rotarides Mihály felvétele)

2. kép (fent jobbra): A Balatoni lápos partja Gyenesdiásnál, Keszthely közelében, elotérben a Víztolatói források lefolyó árka, melyben a lápi póc él. (Dr. Rotarides Mihály felvétele.)

Más jelek viszont arra vallanak, a lápi póc, ha az eddig ismert lelohelyeken már csak nagyon megfogyatkozott számban él is, a jövoben még több helyrol elokerülhet. Erre enged következtetni két újabb, eddig nem közölt elofordulása is.

Az egyik hely, ahol a lápi póc ma is él, Gyenesnesdiás mellett van, Keszthely közelében s már azért is érdekes, mert közel fekszik a Balaton parti nádövéhez. Ma is vitás u.i., hogy ez a hal a Balatonban elofordul-e, helyesebben, hogy él-e, mert hogy elofordul az részint már a régebbi irodalmi adatokból is kitunik, de újabban is fogta a Balatonban néhány példányát Hankó Béla (7), melyek valószínuleg a boglári berekbol kerültek oda.

Gyenesdiáson a lápi póc a Víztolatói források lefolyó árkában él, egészen közel a Balatonhoz, még pedig réti csík, kövi csík és vágó csík társaságában. Az említett árok vize tiszta, nyáron is elég huvös s homérséklete nincs nagy változásoknak alávetve. Az árok torkolatának környéke elláposodott, nagyrészt sásos terület (L.: 2. kép). Az árok iszapos fene két igen surun átokhínár (Helodea canadensis) és széleslevelu békakorsó (vízi paszternák, Sium latifolium) növényszövetkezet lepi el.

A lápi pócot itt úgy fogtuk, ahogy néhol a szegényebb néposztály a csíkot fogja. Az én "csikászom" rossz cipot és harisnyát húzott a lábára, hogy azt a vízinövényzet meg ne sérthesse, aztán a part mentén megtaposta a növényzetet majd a magával hozott kosarat a taposástól felkavart iszapos vízbe merítette. Hol akadt a kosárban egy-egy tápi póc, hol meg nem, de nem egészen egy óra leforgása alatt mintegy 30 darabot sikerült így fognunk. Csík kevesebb akadt a kosárban, de nem azért, mert kevesebb is volt, hanem azért, mert a felkavart iszapban jobban el tudott menekülni, mint a lápi pócok. A fogott halakat Tihanyban akváriumban tartottuk. A szállítást egy bádogkannában, a meleg ido ellenére, (szeptember eleje) jól kibírták s csak késobb, az akváriumban kezdtek pusztulni, de néhányat közülük mégis sikerült hosszabb ideig életben tartani.

Az ugyancsak Keszthely mellett folyó Hidegkút patak vizében (Hidegér, Dobogó forrás vize) lápi póc nincs, ill. csak fenékjáró küllé(Gobio fluviatilis) és szivárványos ökle (Rhodeus amerus) élnek. Még mindig él azonban a lápi póc a Kisbalatonon, ahonnan régóta ismeretes. Keszthely-környékiek szerint elofordul Fenékpusztán a tozegkitermelés útján keletkezett árokban.

Az irodalom Tihanyt is felsorolja azok között a helyek között, ahol a lápi póc él. Itt nyilván a félsziget nyakán levo nedves területen élhetett. Michailovits György ny. huszárkapitány, neves akvaristánk, a Tihany község melletti Belso-tóban kísérelte meg a fogását. Itt azonban az elobbi fogási módszer a kiterjedt víztükör és a mélyebb víz miatt nem vált volna be s ezért aprószemu fenék varsával kísérletezett. A varsa egész csomó apró kárászt fogott, lápi póc azonban egy sem volt benne.

A másik elofordulás, amely eddig nem volt ismeretes, Veresegyháza község keleti határán van. Itt a Malompatak vize tóvá szélesedik ki, tó körül kisebb mélyedések vannak. Ezekben fogta tavaly nyáron Soós Árpád a lápi pócot. A terület itt lápos mint Gyenesdiósnál.

Ezekbol az adatokból azt következtethetjük, hogy a lápi póc még több, eddig ki nem kutatott helyen is elofordulhat hazánkban. A múltban, amikor a csík a lápos területek szélén élo szegényebb nép osztály eledelét képezte, a csíkkal együtt tömegesen fogták a lápi pócot is, melyet mint állítólag élvezhetetlent, sot mérgezot, eldobtak. Mivel ma a mocsarak lecsapolásával a csíkászat is alárendeltebb szerepet játszik, a nép sem igen hívhatja fel ez érdeklodok figyelmét a lápi pócra.

(1) Hankó B., Über den Hundsfisch. Zool. Anz. 57. k. 1923. - (2) Die Süsswasserfische der österreichischen Monarchie, 1858. - (3)Reitmayer C. A., Per ungarische Hundsfish. Blätter f. Aquar. und. Terrarienkunde. 22. k. 19i1. - Lorang Ch., Umbra Krameri, der ungarische Hundsfish. U. ott. 24. k. 1913. - (4) Schreitmüller W., Die Zucht des amerikanischen Hundsfishes. Wohensehr. Aquar. Terrarienkunde. 10. k. 1913. - (5) Rauther M., Über die respiratorische Schwimmblase von Umbra. Zool. Jahrb. Allg. Zool. Physiol. 34. k. 1914. - Bader R., Atmung des Hundsfisches (Umbra). Blätter Aquar. Terrarien kunde. 45. k. 1934. - (6) Mika E. és Varga L. A Ferton történt katasztrófák hatása a lóthalállományára és halászatára. Halászat. 36. k. 1935. - (7) Hankó B., Apró halak a Balatonból. Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz. 60 k. 192t.

Írta: Dr. Rotarides Mihály egyetemi magántanár
Az Akvárium - I. Évfolyam 1. szám 1937 november hó

INFÓ: 
A lápi póc mára a védett hazai fajok sorába 
tartozik, akváriumi tartása nem megengedett!

AME Hazai halak szekció

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Super User

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 440 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top