Az ideális akvárium mérete fajtafüggő. Kis testű homok- és csigasügérek 50-150 liter körüli akváriumban is jól elvannak, a színpompás Malawi tavi mbuna sügerek számára 250 litertől kezdődik az ideális méret, a Tanganyika tavi Tropheusok pedig 500 liter alatt számításba sem jöhetnek. A meglehetősen nagy helyigény oka az afrikai sügerek természetes élőhelyén keresendő.<font size=\"2\" face=\"Arial\">Az afrikai sügerek többsége a part menti köves (görgeteg) zónában él. Itt a hímek egy-egy nagyobb követ és annak közvetlen környezetét (ezt revier-nek nevezzük) védik. Ide csalják a beikrásodott, párzásra hajlamos nőstényeket. A többieket azonban elég vehemensen próbálják távol tartani. A szakzsargonnal revier-tartásnak nevezett viselkedés hevessége fajonként - sőt, bizonyos esetekben egyedenként is - változik. Szintén fajonként változik a revier-tartás időszaka. Egyes fajoknál csak a szaporodás idején figyelhető meg, másoknál állandó, de szinte valamennyi esetben csak fajon belül tapasztalható. Ennek ellenére kifejezetten ellenjavallt a magányos, vagy párban tartás. Az afrikai sügerek többsége csapathal, fajonként 6-10 példány az ideális létszám. Így a területét védő hím figyelme is több felé oszlik, és akár több nőstény is beikrásodhat egyszerre.</font>
<font size=\"2\" face=\"Arial\"><font size=\"2\" face=\"Arial\">A halak viselkedéséből kiindulva célszerű az akváriumban sok búvóhelyet biztosítani. A kifejlett halak méretével számolva ezek lehetnek nagyobb kövek, vagy kilyuggatott, lefelé fordított virágcserepek. Mivel az afrikai sügerek gyakran túrják az aljzatot táplálék után kutatva, nem érdemes többszintes kőépítményeket építeni, mert ezek könnyen összeomolhatnak. A sügerek viszonylag ijedős halak, ezért érdemes az akvárium hátterét és esetleg oldalát is perlitbetonos vagy műgyantás műszikla háttérrel bevonni. Növények telepítése nem szükséges, többségüket a sügerek jó étvággyal fogyasztják, nekik nincs rá szükségük, legfeljebb a mi szemünket gyönyörködtethetik.</font>
<img vspace=\"5\" hspace=\"5\" border=\"1\" alt=\"\" src=\"http://www.haziallat.hu/pics/akvarium/metriaclia_estherae.jpg\" />
<font size=\"2\" face=\"Arial\">Metriaclima estherae - nőstény (Malawi tó)</font>
<font size=\"2\" face=\"Arial\"><font size=\"2\" face=\"Arial\">Az afrikai sügerek meglehetősen szapora halak. Megfelelő tartási körülmények esetén a nőstények könnyen beikrásodnak. Legtöbbjük szájköltő, ami a halak esetén az ivadékgondozás talán legfejlettebb - és leglátványosabb - formája. Párzáskor a hím egy nagyobb lapos kő fölé csalogatja a nőstényt. A halak egymásnak ellentétes irányban, oldalvást fordulva forognak. A nőstény tojik egy ikrát, ezt egy félfordulatot megtéve a szájába veszi, és a hím ott termékenyíti meg. Mindez addig ismétlődik, amíg elfogynak az ikrák (fajtól függően 20-120 ikra is lehet). A nőstény ezután egy csendesebb zugba vonul, és addig tartja az ikrákat a szájában, amíg azok kikelnek. Ez alatt a 2-3 hét alatt gyakran végez tátogó mozdulatokat (így juttat friss oxigént az ikráknak, ezt nevezzük forgatásnak), és semmilyen élelmet nem fogyaszt. Miután kiengedte az ivadékokat, veszély esetén még jó néhány napig engedi őket visszabújni a biztonságot jelentő anyai szájba. Akváriumi tartás esetén a forgató nőstény különösen veszélyeztetett, kevés a búvóhelye, és mivel nem táplálkozik egyre kevésbé képes elhárítani a többiek zaklatását. Ezért célszerű erre az időszakra egy kisebb akváriumba különvenni.</font>
<img hspace=\"0\" border=\"0\" alt=\"\" style=\"width: 200px; height: 116px; \" src=\"http://www.haziallat.hu/pics/akvarium/nimbochromis_livingstonii.jpg\" />
<font size=\"2\" face=\"Arial\">Nimbochromis livingstonii (Malawi tó)</font>
<font size=\"2\" face=\"Arial\"><font size=\"2\" face=\"Arial\">Ha elhatározzuk egy afrikai sügeres akvárium felállítását, a halakat mindenképpen tapasztalt és hozzáértő tenyésztőtől vásároljuk. Sok kereskedés tart sügereket, de sokan még a fajok neveit is keverik. Többek között ezért is célszerű a halak latin neveit használni. Ne szégyelljünk szaktanácsot kérni a társítás kialakításában (halak fajtái, száma), mert így sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, és talán nem utolsó sorban halainkat.</font>
<img hspace=\"0\" border=\"0\" alt=\"\" src=\"http://www.haziallat.hu/pics/akvarium/pseudotropheus_demasoni.jpg\" />
<font size=\"2\" face=\"Arial\">Pseudotropheus demasoni (Malawi tó)</font>
<font size=\"2\" face=\"Arial\">
</font><font size=\"2\" face=\"Arial\">áplálásuk nem jelenthet gondot, hiszen a legjobb minőségű sügértápok és a fagyasztott plankton hazánkban már szinte valamennyi komolyabb halkereskedésben elérhető. Ezek ugyan nem olcsók, de az eleség megválasztásával nagyon óvatosnak kell lennünk, mivel a gyenge minőségű vagy szennyezett szárított eleség könnyen betegség kialakulásához vezethet. Az élő plankton (népszerű nevén vízibolha) szintén nem javasolt, mert több élősködő is elszabadulhat az állományban.</font>
<img hspace=\"0\" border=\"0\" alt=\"\" src=\"http://www.haziallat.hu/pics/akvarium/opthalmotilapia_ventralis.jpg\" />
<font size=\"2\" face=\"Arial\">Ophtalmotilapia ventralis (Tanganyika tó)</font>
<font size=\"2\" face=\"Arial\">
</font></font></font></font>