Hazai halaink tartása és esetleges szaporítása

KoPe, nem szükséges napijegyet váltanod ha compót szeretnél tartani mert néhány kereskedésben az aranyhalak között szokták az aranyszínu színváltozatát is árulni. Persze ha ragaszkodsz az eredeti színhez akkor marad a befogás, de nem könnyu mert kevés van belole, pláne ivadék méretben nehéz kifogni.

Van otthon két kosüllom, egy sügerem, ezüstkárászok, két törpeharcsa, balin, domolykó.
Ezeken kívül tartottam még otthon: menyhal, harcsa, küsz, jászkeszeg, géb, razbora, csuka, küllo, naphal.

Hello!

Nekem éppen van hazai halas akváriumom, átmeneti okokból ,mert megmaradt a csalihal még osszel:)
Igazából nem oshonos a razbóra, de az van nálam. Sztem nagyon virgonc, szép halak, és igazi csapathalak is emellett. Csak ajánlani tudom. Amugy volt már sokáig törpeharcsám, de naphal és ezüstkárász is volt. Ami nem vált be, az a géb(nem a védett fajták vmelyike!), pedig nagyon érdekes volt, de sajnos horgászatból hazaérve, az akváriumban beadta a kulcsot, és a törpék elfogyasztották utána jóízuen:) Jah, a fenékjáró küllo is igen szép színezetu, ez domolykóval volt, de nem volt akkor még levegoztetés, a domni kiugrott egy szuk résen(máig sem értem hogyan), utána a nyári hoségben a küllok is elmúltak...
Bármi kérdésed van, írj!
(én compót tartanék nagyon szívesen...csak egy tógazdával,halorrel kellene beszélnem, hogy most nem szeretnék napijegyet váltani pár darab apró halért...)

Én nem értem, az a gizda aranyhalas topic, állandóan pörög, ez meg nem

Félve, de újra felteszem a kérdésemet, kinek van hazai halas akváriuma?
Mivel a topicból,érdemileg semmit nem tudtam meg kivéve trek linkjét,...mert, hogy inkább
vita van csak, és a természetvédok vezetnek
Szóval, akinek van, vagy volt, vagy lesz, és tud érdemileg segíteni, akár
itt vagy pü-ben, nagyon szépen köszönöm.
Annyit tudok hogy 100 literrel tudom kezdeni.
A halak mellett a növények is érdekelnek, mit tehetnék bele stb.

köszi
facsiga

toist wrote: Úgy vélem helyesnek: "Sajnos a tógazdaságban nevelt pontyok ikrái természetes körülmények között leggyakrabban terméketlenek." Egyet nem érteni persze ettol továbbra is lehet (el tudok fogadni egy magyarázatot, hogy miért nincs igazam), de láttam próbálkozásokat tavakból kivett -elvileg megtermékenyített- pontyikra mesterséges kikeltertésére (Zugger-üvegben, hagyományos módon), de nem jártak vele sikerrel. Én úgy vélem, hogy ezt bizonyítja az is, hogy kis pontyokat csak olyan helyen lehet találni ahol kicsiket is telepítenek (illetve nagyritkán kisnyurgát még lehet), ahol csak háromnyarasból áll a telepítés ott nincs kisponty (ellentétben más nemeshalakkal).

Egy kicsit OFF leszek, de csak információképpen szeretnék hozzászólni ehhez. Szóval nem feltétlenül tartom igaznak, mert 2000-2001-ben csináltam ilyet egy tógazdaságban. Igaz, hogy az ikrák termékenyítése is "mesterséges" volt, tkp. egy muanyag lavórban levo ikrákra került a tej folyamatos óvatos kevergetés közben, aztán ment a Zuggerbe. Ott meg a homérséklet volt a nagyon szuk keresztmetszet (már 1-2 fok ingadozás is rengeteget számított). De igen jó aránnyal sikerült szaporítani topontyot és tükörpontyot is. Hát, csak ennyi...

Sziasztok!

Tommas, Rambo, és talán másokat is érdekel

Pilisvörösváron a foúton (10-es), a Spar melletti díszhalüzletben múlt hétvégén voltak kis kecsegék, compók, pontyok és kárászok.
Amíg ott voltam is vittek a kecsegékbol, de talán még van belolük.

Pi

Ha valaki most is tart otthon szivárványos öklét, ( Rhodeus sericeus )kérem segítsen, mit,hogyan, hányszor stb.

Sziasztok!
Lehet hogy sokaknak segít (remélem), gyerekkoromban, úgy X éve volt egy halnevelde Szarvas környékén, talán a neve HAKI (Halkitermelo MgTSZ) volt. Ott neveltek pisztrángtól kezdve angolnáig szinte minden hazánkban megtalálható halfajt. Tartottak ott tenyészállatokat szinte minden fajból, talán csak angolnákat nem, mert ha jól emlékszem azok csak egy bizonyos tenger egy bizonyos helyén hajlandóak szaporodni, ezért ezeket a pici ivadék angolnákat külföldrol hozták.
Gyerekkoromban sok halat próbáltam tartani, nekem az ezüstkárász, a törpeharcsa, és a naphal vált be. Az utóbbi úgy élt, mint hal a vízben!
Egy muhelyben pedig láttam egy kb 200 literes aksit egy csapat ezüstkárásszal, hát igen jól nézett ki.

Bizony, hogy sajnos... Már a Balatonban is felütötték a fejüket a törpeharcsák, aminek beláthatatlan következményei lesznek... Hihetetlen aúgy, hogy szinte minden, Magyarországra mesterségesen betelepített hal mekkora károkat okoz...

Busa: túl nagyra no, iszonyúan eutrofizálja a vizet az ürülékével és nem lehet megfogni, mert átugrik a háló fölött... csak ido kérdése, mikor okoz katasztrófát a Balatonban;

Amur: nem marad nádasunk, ha így halad;

Törpeharcsa, naphal: nem no meg, kiirthatatlan, ikrapusztító, ahol megvetik a "lábukat", nem marad más hal;

Ezüstkárász: elveszi az életteret a hasonló életmódú hazai fajok elol, kiirthatatlan, és mivel mindennel összeívik és azokból is kárász lesz, a "rendes" halak nem szaporodnak mellette; (lehet keresni az aranykárászokat, tán ha kettot fogtam húsz év alatt);

Angolna: jó-jó, tudom, elvileg oshonos, de azért ami a Balatonban történt, az nem volt semmi;

és sorolhatnánk...

Mindenesetre a naphal legalább akváriumba jó, szép, látványos és érdekes, és nem o meg túl nagyra, úgyhogy akvarista szempontból mindenképpen ajánlom

Most látom a kérdést
Hazai halak tenyésztoinek elérhetoségét találhatjátok [url=http://www.haltermosz.hu/perl/ht.pl?ID" ezen az oldalon(Haltermosz)[/url] (elég sok helyen e-mail elérhetoség is van). Eloször valószínuleg mosolyogni fognak amikor elmondjátok mit szeretnétek, de két-három határozott ismétlés után szerintem segíteni fognak . Kecsegét és egyéb nemeshalak ivadékait így tudjátok legkönnyebben beszerezni (egyrészt nemeshal ivadékát nem túl egyszeru kifogni, másrészt a méretkorlátozás), keszegek beszerzésére viszont tényleg egyszerubb Ihsahn javaslata. A durbincsok érzékenyek a vízminoség-változásokra, valószínuleg ezért is pusztult el másnapra. "a törpeharcsa, mindent kibír." sajnos...

Szerintem a legegyszerubb megoldás, ha horgász ismerosödet megkéred, hogy merítsen neked kishalfogó hálóval kisebb halakat. Apámmal együtt mindketten horgászunk, nálam már számos hazai halfajta megfordult (régebben) az akváriumban. A legjobban tartható az ezüstkárász, a kisebb dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, valószínuleg a szivárványos ökle is, de egyrészt sosem sikerült fogni hálóval, másrészt már védett is (ami nagyon helyes). A sneci ("szélhajtó küsz") rendkívül hely- és oxigénigényes; a paptetu ("vágó durbincs") mindig megdöglött másnap reggelre Ami még nagyon hálás, az a törpeharcsa, mindent kibír. (Kissé vicces, hogy a legjobban tartható halak - törpeharcsa, naphal - véletlenül sem oshonosak...)

Én is azt szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet hazai fajokból ikrát/növendék halat venni?

Sziasztok
8 éve lehetett kecsegét kapni akváriumos boltba. Akkor beszereztem 2 ot. Sajnos a teknika kinyírta oket viszont annyira a szívemhez nottek hogy azóta keresek olyan helyet ahol be lehet szerezni 4-5 centis példányokat. Ha valaki tudna nekem segíteni infóval hogy hol lehet beszerezni azt megköszönném. Segítsetek ha tudtok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egy elkeseredet akvarista

Brasem!
Sejtettem, hogy arra a részre még magyarázatot kell írnom miután elküldtem . Úgy vélem helyesnek: "Sajnos a tógazdaságban nevelt pontyok ikrái természetes körülmények között leggyakrabban terméketlenek." Egyet nem érteni persze ettol továbbra is lehet (el tudok fogadni egy magyarázatot, hogy miért nincs igazam), de láttam próbálkozásokat tavakból kivett -elvileg megtermékenyített- pontyikra mesterséges kikeltertésére (Zugger-üvegben, hagyományos módon), de nem jártak vele sikerrel. Én úgy vélem, hogy ezt bizonyítja az is, hogy kis pontyokat csak olyan helyen lehet találni ahol kicsiket is telepítenek (illetve nagyritkán kisnyurgát még lehet), ahol csak háromnyarasból áll a telepítés ott nincs kisponty (ellentétben más nemeshalakkal).

brasem wrote: Az eljárás neve hipofizeálás ,a hipofízis az agyalapi mirigy neveÉreztem, hogy valahogy nem stimmel, köszönöm a javítást!

Zsolti!
Az "eredeti" Carassius auratussal is együttélnek, illetve néha össze is verodnek a csapatok, ha nagytestu aranyhalakat teszel melléjük szerintem nem lehet semmiféle gond. Apró, lassan mozgó, fátyolúszós aranyhalat viszont nem tennék melléjük, bár ha rendesen vannak etetve valószínuleg nem támadják meg, de jobb a békesség (a horgászok is szoktak néhanapján kishallal pontyot fogni...).

Megvan a két kisebbecske ponty (egyiket 25cm-nek, a másikat 28cmnek mértem (farokkal együtt). Majd beszámolok a többirol, most áznak (mintha eddig nem azt csinálták volna ). Eddig jól bírják! Nem én vettem oket(beteg vagyok ), szüleim hozták, úgyis tescoba volt dolguk, azt nemtom, hogy leütötték e vagy nem (valszeg nem, mert nem voltak kómások). Eddig minden ok, holnap megpróbálkozok az etetésükkel is (tubi lesz felkínálva).

A szurés még csak átmeneti (egy AquaEl Fan 2es üzemel, de a jövohéten jön még egy AQUAEL TURBO 1100 + egy AquaEl Fan3 mas belso szuro a Fan 2es mellé). Külso szurore sajnos nincs lehetoségem (mivel nem üvegakváriumról van szó), ezért így oldom meg (bár tószivattyú is hasznos lehet ). Még egy AQUAEL APR 300 kompresszor üzemel, aztán ennyi az összfelszerelés .

Ja igen ! Lesznek társaik is. Aranyhalak (Carassius auratus). Még nem tettem oket össze (nem sietem el, nehogy valami betegséget hurcoljak be a pontyokkal). Van tapasztalata valakinek errol a társításról ?

Ha terméketlenek lennének nem lehetne mesterségesen sem szaporítani oket
Az eljárás neve hipofizeálás ,a hipofízis az agyalapi mirigy neve,ebbol készítik azt a készítményt(ezt szokták hipofízisnek is nevezni) amit beadnak a halaknak.

Elterjedtebb a nyurgaponty, toponty, tükörponty elnevezés a 3 változatra. A nyurgaponty az eredeti vad forma, hosszúkás testu tényleg ez no a leglassabban, mivel a másik ketto kitenyésztett változat, tógazdasági formák. A pikkelytelen (borponty) és "kicsit pikkelyes" változatok a tükörpontynál vannak, a to- és nyurgaponty egész testén pikkelyes. A pikkelyes változatokat valószínuleg egyszerubb tartani (legalábbis biztos számít valamit az az eggyel több védoréteg).
Általában 3. évre ("háromnyaras") érik el a 30 cm-es méretet, ebbol lehet következtetni növekedési sebességükre. 20 évet is megélhetik.

Zsolti wrote: A legméretesebb pontyok súlya sem szokta meghaladni a 20 kg-ot (azért az boooven elég ).Na ez azért nem teljesen igaz, a magyarországi legnagyobb horgászfogás 32,33 kg, a világrekord azt hiszem 38 kiló körüli.
Sajnos a tógazdaságban nevelt pontyok leggyakrabban terméketlenek (legalábbis természetes körülmények között). Szaporítását mesterségesen (azt hiszem hipofízisnek hívják az eljárást) végzik. Természetes szaporulatra leginkább csak a nyurgapontyoktól lehet számítani, ez viszont sajnos egyre ritkább.
Vízinövényeket én raknék az akváriumba, tartómedencébe, mert nagyon szívesen tartózkodik hinarasok, nádasok környékén, bár abban tényleg lehet valami, hogy jóllakhat belole .
Etetni bármivel etetheted oket (persze az ésszeruség határain belül), tudom, hogy néha milyen förtelmes és szokatlan dolgokat is megesznek (erjesztett kukorica, pellet, bojli stb. aminek még csak köze sincs a természethez) a lemezest és hasonló mukajákat a tógazdasági pontyok tutira elfogadják.
Még annyit, hogy a kitenyésztett mesterségesen nevelt pontyok általában nem veremelnek el az iszapban télire, ahogy ezt a régi "böcsületes" pontyok tették .
Akváriumi tartásáról nem tudok, de ha még a pontyról akarsz kérdezni az jöhet !

<img src="http://www.aquaonline.com.br/peixes/carpa.jpg" alt="carpa.jpg" class="bbcode_img" />

<img src="http://www.rodworks.on.ca/topcarp.jpg" alt="topcarp.jpg" class="bbcode_img" />

<img src="http://www.nord2000.it/carpa.jpg" alt="carpa.jpg" class="bbcode_img" />

Ui.: küldök egy mailt a Tropikáriumnak, ok mivel etetnek...

Halisztok!

Kicsit utána jártam az egyik legépszerubb hazai halunknak, a pontynak (Cyprinus carpio), hátha lehet akváriumban is tartani (a kicsiket tutira, a nagyobbakat SZVSZ csak tóban). Természetesen csak horgászoldalakon találtam róla infót ([url=http://www.bhm.hu/Magyarorsz%E1g_halai/ponty.php" Itt található egy jó magyarnyelvu leírás[/url])...

Szal három "alakbelileg" különbözo pontyunk van, a nyurga ponty, a toponty és a nemesponty. Mivel semiféle tapasztalattal nem rendelkezem, így nem tudom melyiket érdemes tartani (talán a toponty a legideálisabb akváriumba ). Vannak még pikkelyes és csak "kicsit pikkelyes" változatok . Szal az engedéllyel kifogható pontynak minimum 30 centisnek (ekkor kb. 70-80dekások) kell lenni (ez a szabály), tehát ebbol következik, hogy nagy medence kell nekik (legalább 600 liter), SZVSZ ebben már lehetne tartani egy párt (csak egy kis kitéro: a Camponában a hazai halfaunában vagy 10 kilós pontyok úszkálnak egy kb. 15 köbméteres medencében (pontos adatokat nem tudok, ez csak sacc ), tehát innen következtetek arra, hogy a kisebb pontyokat fel lehetne nevelni akváriumban). Még annyit a méretekrol, hogy a nyurga ponty no a leglassabb iramban. A szaporodásukról egyenlore csak annyit, hogy akkor ívnak, amikor tavasszal megemelkedik a víz homérséklete 17-18C°-ra. Kb. 150000 ikrát raknak le (ebbol lehetne meggazdagodni ).
A legméretesebb pontyok súlya sem szokta meghaladni a 20 kg-ot (azért az boooven elég ).
A legjobb életfeltételeit az 1-2 méter mély, csendes, víznövényzettel borított vízrészeken találja meg. Tehát az akváriumba nem érdemes vízinövényeket rakni, úgyis szétturkálja + megeheti (ez megtapasztalható a koiknál is a tóban). Mivel méretük elég nagy, ezért mindenképpen eros szurést kell bisztosítanunk számukra (gondolom jó evok lehetnek). Érdemes lehet szelloztetni is a vizet (foleg nyáron, mikor melegebb van). Azt írja a cikk, hogy szeretnek néha "napozni" a partmenti vizekben (ez 25C°-os vizet jelent), SZVSZ erre az aksiban vigyázni kell (nehogy még ido elött halászlé legyen belolük ), szóval érdemes olyan 20C° körüli vizet biztosítani nekik.

" A pontyok harmonikaszeruen elorenyújtható szájukkal feltúrják az iszapos feneket, és felszippantják a fenékiszapban tömegesen tenyészo, apró álcákat, férgeket. De felkeresik a part menti vízinövényzetet is, ahol rengeteg táplálékot találnak a növényzet szárán és levelein férgeket, rovarokat, kisebb-nagyobb rákféleségeket, csigákat, vándorkagylót. Elfogyasztják egyes növények fiatal hajtásait és termését is. " - és íme a mondat ami az etetésükrol szól. Tehát adhatunk nekik vörösszunyit, tubifexet, vízibolhát, stb. (kicsit gáz lehet a nagy mennyiség). De szerintem tök simán hozzászoktathatók a száraz és szárított tápokhoz is (lásd: mivel etetnek a halgazdaságokban?). Bár nem tudom, hény Sera lemezes fogyna el egy etetés alkalmával . + adhatunk nekik növényi táplálékot is (sot szerintem kell is).
Fronthatásokra koplalhat (légnyomásváltozás, esos ido, stb) illetve osszel a természetben mikor elpusztulnak az élo táplálékok és a víz hidegebb ...... (nem írom végig, mert ugye akváriumban nem lesz osz (reméljük ))...
Május és szeptember között a legjobb az étvágya (20-25C° között).

Így most ennyit találtam, kipróbálom a gyakorlatot is, bár bevallom nem akváriumban, hanem egy medencében fogok tartani két kisebb példányt, meglátom mi lesz belole.

Beszerezése: Tescoba nagyszámban árulják, párszáz forintért (csak meg kell kérni az eladókat, hogy ne üssék le), illetve vásárcsarnokokban is lehet kapni élo pontyot. Bár elég nagy a zsúfoltság ezekben a "nyilvános akváriumokban", de szerintem elég megbízhatóak (bár nagy a stressz, nem biztos, hogy elfogadja a táplálékot az ilyen helyrol beszerzett hal (bár elobb utóbb rákényszerül ).
A legjobb módszer kimenni a szabadba és fogni egyet-kettot .