Élő eleség

Ezek szerint nem vagy horgász.
A csonti a légy (házi?) lárvája.

Sok ember megeszi a gilisztákat, lisztkukacokat, meg egyebeket is. Az emberek eléggé "nagyok", és amióta az eszüket tudják vegyszereket fogyasztanak, tehát nekik nem árt.
A halakat nagyon sokan féltik az esetleges fertozésektol, miegymástól. Én nem sterilizálom a kajáikat, gyors mosás, azt etetheto. Még nem volt rossz tapasztalatom ilyentéren, bár még csak 4 éve akvarizálok igazán. Szerintem nem kell túlzottan félteni oket, még akkor sem, ha most ezen sokan felháborodnak.
A gilisztákat 2-3 napig tartsad enyhén nedves akváiumi homoktalajban, azalatt kiürül a béltertalmuk, aztán szerintem fogyasztható.
És végül egy kérdésem is lenne: Mik azok a csontik???

Végül: Nyáron kirakok táptalajt ( egy pár erjedo gyümölcs, búzacsíra, muzli, ilyesmi nedvesen), és 2 hét múlva szüretelem. EZ tele van nyüvekkel, amiket utána napokig egy szimpla befottesüvegben tartok, ezalatt eszméletlen sok mocsok ürül belolük, utána szép fehérek. Az izgo mozgó dögöket jól lemosom, hálón lecsöpögtetem, és etetheto. Persze mivel akár 1 centisre is megnonek a kövérebbek, csak a sügerek élvezhetik ezt a csemegét. Egy baj van vele, nagyon zsírosak, és emiatt elhízáshoz vezethetnek, mindenesetre a sügerek nagyon szeretik.

Mad_a

Mivel a gilszta is gyurusféreg akárcsak a tubi, így a béltartalma képes alég gyorsan kiürülni. Hogy hány nap azt nem tudnám megsaccolni, de 3-4 napot szerintem várni kell vele. Olyan közegbe kell tárolni, amelybol nem tud táplálkozni, különben semmi értelme a pihentetésnek.
Attól, hogy nem vegyszereztétek a talajt még egyéb kórokozók és vegyszermaradékok lehetnek benne, amit más állatok hurcolhattak oda (pl: vakond, lótetu, talajlakó rovarok.) Mindenesetre a fertozés veszélye itt ugyanúgy fennáll, mint a "vadon gyujtött" tubi esetében. Ja és a vegyszerek és nehézfémek a sejtekbe beépülve már eltávolíthatatlanok.

Kicsit eltérve a halaktól, a teknosöket eloszeretettel etetik a horgászboltokban kapható csontival. Ezeket a sokak által gusztustalannak tartott állatokat még sterileb körülmények között "készítik", mint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer alapanyagokat. Egy horgászmusorban volt riport egy ilyen gyár vezetojével (persze olasz) és o meg is ette az általuk "gyártott" csontit! Meggygozo. Nem?

Hat a kertunkben levo talaj nem hiszem, hogy fertozott lenne, mert az utobbi 5 evben oda vegyszer nem kerult.. A szedes utan mennyi ideig kell pihentetni oket?

Mad_a

Nálunk van aki etet gilisztával. Foként harcsákat. A tisztítása körülményes, de nagyon ajánlott, mert a bélrendszerében lévo talaj lehet fertozött is, lehetnek benne paraziták és tartalmazhat különbözo vegyszereket is. Azt ajánlom ne a kertben áss ki belolük, hanem megbízható horgászboltban vegyél. Azokat kicsit sterilebb körülmények között tenyésztik. Hogy valami növekedést serkento készítményt kapnak-e azt nem tudom. Én még nem etettem a halakat gilisztával és egyenlore nem is tervezem. Még a tubit se. A sügérek miatt. Ha jól elokészíted az etetésre szánt anyagot, akkor szerintem semmi akadálya, hogy etess vele, csak a halak is bírják.
Üdv.

Szerintetek apritott foldigilisztat fel lehet-e hasznalni a halak etetesere? Ha igen, akkor milyen halakhoz? Hasznalt mar valaki? Hogyan kell tisztitani, ha kell?

Köszönöm a gyors reagálásodat!

Sajna a munkahelyemrol netezek és nem tudtam rá reagálni! Esetleg postai úton, vagy más eszközzel megoldható?

Üdvözlettel
Ákos

Sziasztok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni eleség ügyben!

Szeretném toletek megkérdezni, hogy Gyor környékén tud-e valaki nekem élo eleség kultúrákhoz oltást adni. Ha valamit levélben is tudtok küldeni, azt nagyon megköszönném, (vagy fizetnék is érte)

Foként azoknak az ivadék halaknak az etetésére, amik az elso pár napban nem eszik meg a sórákot. Papucs, mikró, (vizibolha).

Elore is köszönöm!
Sziasztok
Ákos

Helló!

Itt volt róla szó:

http://www.akvarista.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=52

vasskari wrote: Sziasztok!

Próbált már valaki teljesen fölnevelni sórákot? Jó nagyobb halaknak élo eleségnek? A morgó harcsáimnak akarok vele kedveskedni...

Sziasztok!

Próbált már valaki teljesen fölnevelni sórákot? Jó nagyobb halaknak élo eleségnek? A morgó harcsáimnak akarok vele kedveskedni...

chubbe wrote: valószínusítem, hogy ugróvillások.
Nálam legutóbb a terráriumban jelentek meg ilyenek, még amikor gyíkokat tartottam. Ártalmatlanok.

Ezeket az úgynevezett ugróvillásokat, hogyan lehet eltávolítani az akváriumból :

Szia!

Az általad említett kis ugrálló "valamik" : nálam is megtalálhatóak néha,pedig én nem etetek vizibolhával.

Nálam a fo eledel mindig fagyasztott, kiégészítésként kapnak szárazat.


Ja! Csak az egyik aksimban van, pedig a másikban is u.a. a menu.

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne!
Az egyik cimborámál - aki nem csak halazik, de nem netezik - a következo történt:
Az utóbbi idoben szinte kizárólag csak szárazzal etetett. Aztán valamelyik nap vett szárított vizibolhát. Miután beetetett nem sokkal késöbb apró kis élolények jelentek meg az akváriumában a víz tetején. Ezek a kis micsodák nagyon kicsik és ugrálnak.
Azt kérdezi, hogy mi lehet ez, illetve, lehet-e az, hogy a szárított bolhák között valamilyen egyéb élolény is „szárításra” került, és ez esetleg a nedves közegben újra életer kellt.
Sajnos csak ennyi infóm van mivel személyesen én sem láttam, csak telefonon keresztül tájékoztatott.
Elore is kösz minden segítséget!

Kevés tapasztalatom van ugyan az éloeleségek terén, de van egy számomra pofonegyszerunek tuno módszer, amelyet sikerrel alkalmazok (nyáron):
Három muanyagvödröt vízzel megtöltve kiteszek a kertbe (vagy erkélyre) és nem kell hozzá sok ido (max. 2 hét), megjelennek benne az ide-oda tekergozo szúnyoglárvák. Annyira egyszeru az egész, hogy a legnehezebb technikai kérdés pusztán az, hogy hogyan válasszam el a szúnyoglárvákat a vödörben található egyéb növényi hulladéktól.

És nem utolsó sorban: ez a módszer kivállóan alkalmas az akvarista lelke mélyén megbúvó, szúnyogokkal szemben táplált bosszúvágy lassú, kéjjel teli kielégítésére is.

Üdv: Newman

Kérek mindenkit, aki valamilyen élo eleséggel eteti a halait, írja le a tenyésztésük, tartásuk, feletetésük feltételeit, az ezekkel való etetés gyakoriságát, hogy mindenki számára egy helyen elérheto legyen. És minden mást, amit még fontosnak tartotok a témával kapcsolatban (hízlal, csak ivadéknak, stb.).
Köszönettel:
Most

Sziasztok,

A tavi kagyló húsát fel lehet-e használni az akváriumi halak etetésére? Ha igen, hogyan kell elkészíteni, hogy fogyasztható legyen?

Üdv Mindenkinek!
Tegnap nagyon szép vízibolhákat kaptunk abban a kis üzletben, ahová járunk. Szép nagyok voltak és egy csomó petés volt közöttük.
Arra gondoltunk, hogy mi is belevágunk a bolhatenyésztésbe!
Látott is egy lókaki lelohelyet Barci, Városliget lovasrendor lova!!!
Nyúlbogyó nem megvalósítható, max. hörcsög"drazsé".

A fejleményekrol, kezdeti ügyetlenkedésekrol és a többirol majd tudósítunk.

Amúgy volt a bolhák között valami más is. Mintha egy kör félbe lett volna hajtva. A hajtás volnalában volt a kis testecskéje, és nagyon sok lába volt. A félbehajtott kör a palástja volt az élolénynek. Mi lehetett az? Ja és nem volt túl nagy az a pár példány.


Eszter(Barciné)

Már 1,5-2 hete megy a bolhás tenyészet, és ma érdekes fekete folt jelent meg néhány példány hátán. Mi ez? Öregednek, vagy baj van?

Üdv:
Güzgüz

Szép_J wrote: (Mur: a felsorolt daphniák fajok és nem fajták!)

OKsi, javítva.
Mur

VÍZIBOLHA TENYÉSZTÉSE

A vízibolha természetesen nem csak az akvaristák számára ismeros, hiszen a közép-európai állóvizek mindegyikében, mintegy 90 fajtával képviseltetik magukat. A hímek általában negyed akkorák, mint a nostények. A legnagyob faj (Daphnia magna) kb. 6 mm nagyságig no meg, a leggyakrabban etetett vízibolha faj (Daphnia pulex) azonban ennél jóval kisebbre no.

A vízibolha heti egyszeri etetése ideális kiegészítoje a halak menüjének. Páncéljuk és beleikben a táplálékul elfogyasztott algák értékes ballasztanyagot jelentenek a halak számára. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy nem mindegyik hal szereti a vízibolhát, aminek okát abban kell keresnünk, hogy a kemény kitinpáncélt a kisebb halak nem tudják átharapni. Tekintettel arra, hogy a vízibolhák csak csekély mértékben tartalmaznak zsírokat és proteineket, egyedüli eleségként nem etethetok - ez ugyanis rövid idon belül hiánytünetek fellépéséhez vezetne. Táplálékkiegészítoként azonban hozzájárulnak halaink gyors növekedéshez, harmonikus fejlodéséhez.

A vízibolhák tenyésztéséhez használjunk egy régi 10 literes akváriumot. Választhatunk azonban nagyobb akváriumot, üveget, vödröt vagy muanyagedényt (max. 60 liter urtartalomig), amit megfeleloen alacsony vízszinttel töltünk fel. Ha két-három edényben alakítunk ki párhuzamosan tenyészetet, az - mint bármely más éloeleségnél - nagyobb biztonságot ad. Rakjunk az akváriumba némi tozeget, bejáratot szurobol származó üledéket (kertiföldet, komposzt földet, vagy kertitóbol származó iszapot) , hogy ezzel megfelelo puffert és tápanyagközvetítot biztosítsunk, valamint a további baktériumkultúrák kialakulásának alapját. Ezek után töltsük fel - lehetoleg pihentetett, vagy akváriumból származó - vízzel.

A vízibolha tenyészetet ne világítsuk meg direkt fénnyel, mert az - különösen kis edény esetén - pár órán belüli, gyors elpusztuláshoz vezethet. Elegendo tehát az indirekt napfény, vagy a szomszédságban álló másik akvárium fénye. A vízibolhák számára biztosítsunk tehát közepes fényu helyet, ha a szabadban helyezzük el a tenyészetet, akkor tegyük állandó árnyékba. Ideális hofoknak a 20-25 C tekintheto. Növény ne legyen az használt akváriumban, mert jelenlétükben általában sikertelenek a tenyésztési próbálkozások.

A táplálék a vízben feloldott száraz- vagy sütoélesztobol áll, amit cseppenként etessünk. Mindíg csak annyit adjunk a vízibolha tenyészetünk vizéhez, hogy csak kissé zavarosnak tunjön tole a víz. Sot, ha módunkban áll, etessünk inkább naponta 2x még ennél is kisebb adagban. A zavarosságnak egy napon belül el kell tunnie! Élesztooldatból mindig frisset használjunk, lehetoleg aznapit, mert az különben az egész tenyészet pusztulásához vezethet. Az etetés helyes mértékének eltalálása tehát igényel némi odafigyelést és gyakorlatot!

A medence karbantartása azonban viszonylag kevés munkát ró ránk. Ha valamilyen okból nagyobb számban pusztul el vízibolhánk, leszívással tisztítsuk meg az akváriumot, hogy ne menjen rá az egész tenyészetünk. A párolgásból adódó vízveszteséget pótoljuk akváriumvízzel. Vízcserére csak akkor van szükség, ha az aljzatban gázképzodés indul meg, és ezért a medence aljáról az üledék a vízben lebeg ill. ha a vízibolhák szaporodása szemmel láthatóan visszaesik a rosszabb környezeti feltételek miatt. Az algásodás kérdésében megoszlanak a vélemények: van, aki a teljes algamentességre szavaz, van, aki nem távolitja el a képzodo algákat. Ennek ellenére általánosságban az a tapasztalat, hogy a nem lebego algák nagyobb számú jelenléte akadálya a vízibolhák eredményes tenyésztésének.

Célszeru nagyobb számban csigákat is telepítenünk a vízibolhás medencébe, mivel jó szolgálatot tesznek azzal, hogy eltüntetik a levedlett kitinpáncél maradványokat - gondoskodva arról, hogy ezek ne rontsák bomlásukkal a vízminoséget. A csigákat szükség esetén szárazeleséggel is etethetjük. De figyeljünk a mennyiségre: legfeljebb 2 nap alatt fogyjon el a csigáknak beszórt száraztáp, mert ha bomlásnak indul, az a vízibolhák kárára válik. Idovel a csigák váladéka laza rétegben fedi az akváriumban aljzatát. Ne szívjuk le ezt a réteget, mert ez számos - a vízibolhák számára eleségül szolgáló - mikroorganizmus számára biztosítja a fejlodéshez szükséges körülményeket. Az elhalt csigákat viszont azonnal távolitsuk el!

Ha már szaporodásnak indult a tenyészetünk, a mennyiségtol függoen heti 1-2 alkalommal, igény szerint fogjuk ki a vízibolhákat és etessük velük halainkat. Ha egy megfelelo suruségu (ritkaságú) szurot használunk, lehetoségünk van arra, hogy a nagyobbakat fogjuk ki közülük, míg a kisebbek a vízben maradnak.