Külső szűrő, sorba kötése

Nálam egy kicsit más a helyzet, mert két szűrő mindenképp üzemel egymástól függetlenül, de egy harmadikat már nem akarok betenni.Szerintem a leírtak alapján megpróbálom, a sorba kötést a Eheim 2224+JBL E900-al aztán meglátom, hogy segít vagy ront, felesleges.

Én ép most kötöttem sorba kíváncsiságból a két azonos külső szűrőmet.Elméletileg 440 l/h a vízszállításuk. Lemérve 370l/h mindkettőnek a valós, töltettel való vízmozgatásaHa össze vannak kötve,úgy, hogy csak az egyik működik akkor 300 liter/h ha mindkettő megy akkor tudja az elméleti maxot amit darabonként tudnak,440L/h Tehát a két szűrőt nem érdemes összekötni,mert jelentősen kevesebb lesz a vízszállításuk mint külön külön.Én jelenleg úgy használom,hogy össze van kötve a két szűrő és csak az egyik van áram alatt.Dupla töltet,-20% vízforgatás.

Sziasztok!Van egy 250l-es sügeres akváriumom és 3db külső szűröm mind három működőképes! Eheim 2075(1250lp/h) Eheim 2224(700lp/h) JBL CP E900(900lp/h)!Mindegyik Eheim szűrőanyagokkal van feltöltve.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes lenne-e sorba kötnöm a nagyobb szűrőtöltet miatt az Eheim 2224-t és a JBL CP E900-at(Ezeknél kb azonos a mért vizhozam)?
Vagy adjam el valamelyiket a három közül?

két darab 35 literesről!

A víz mindíg a könnyeb út felé halad, tehát az első esőztető felé, amit nagyon jól kell megcsinálj, hogy maradjon elég nyomás a hátsóra is.Lehet hogy ez az 500 l/h -s vízpumpa nem tud majd elegendő áramlást csinálni 2 esőztetőn, bár az nem derült ki mekkora akváriumokról beszélünk.

Sziasztok!Van két kis akváriumom és úgy szeretném megoldani a külső szűrését, hogy csinálok egy DIY külső szűrőt hordóból majd a két akvárium vizét ebbe az egy hordóba vezetem bele egy közlekedőedénnyel, majd visszafelé mondjuk egy atman t-102 vízpumpa fogja tolni a vizet. Én úgy gondolom, hogy akkor működhet a dolog, hogyha a a lefolyó ág fele akkora átmérőjű, mint a viszanyomó ágé, bár vannak kételyeim, mert szerintem akkor sem tudok elérni visszafelé akkora nyomást egy vízpumpával, mint lefelé. Erről a \sorba\ kötött esőztetőről tud valaki valami érdemlegeset? Mert itt arra gondoltam, hogy a végén nagyobb a nyomás, ergo oda több víz megy...Valahogy így nézne ki:<img src=\"/images/users/33336/28559/normal/sorkotes.jpg\" width=\"400\" alt=\"\" />

OK. Nem kell leírnod, megértettem.

Ha vízbe tett szivattyú szívóágára kötöd, akkor is át kell vinned a csövet az akvárium üvege felett. Ott a cső a vízszint felett megy, és magaspont is van, nem is beszélve arról, hogy a szivattyú szívóhatása miatt a légkörinél alacsonyabb nyomás. Nem mondom, hogy lehetetlen megoldani a légtelenítését, de valószínűleg időről időre, ahogy buborékok kerülnek a rendszerbe (bárhol), azok ott fognak megállni, és egyre rontják a vízáramot, míg egyszer csak megszakítják azt. Én nem tenném ezt.Ha már láttál külső szűrőt (oldal-, illetve alsópolcos épített szűrőre gondolok) akkor ezt nem írod, ott pofon egyszerűen meg van oldva, így működik és egyszerűen megoldható mindaz, amit gondként tüntetsz fel. Az 500-800l/h-s szivattyú ilyesmi alkalmazásban kb. a felét fogja szállítani a névleges kapacitásának. Sebességet nem számoltam. A szivattyúk valós teljesítménye az nagyon sok paramétertől függ, ha részletesen érdekel, este leírom, a szűrőközegen a víz áthaladásának a sebessége viszont alapvetően határoz meg folyamatokat.Az örök hitvitába nem szeretnék belefolyni, a sebességekről. A kitalált 30cm/perc vagy hasonló sebességek a hordózóanyagos denitrifikációhoz tartozó értékek, amik azért kellenek, hogy legyen ideje elfogyni az oxigénnek a vzből, és utána is legyen még hordozóanyag, amin a denitrifikáló baktériumok csücsülnek. Ha nem akarok denitrifikálni (márpedig akváriumban elég nehéz megoldani) akkor nem kell erre a sebességre figyelnem. A külső szűrők csővezetékeiben lerakódott barnás cucc is baktériumréteg, ami szintén tápanyagokat használ a vízből = biológiailag szűr, pedig ott m/s-os a sebesség nagyságrendje. Persze a sebesség növelésével csökken a hatásfok (de sosem esik le nullára) ezt elismerem, de nem is az a feladat, hogy a szűrőn áthaladva 0-ás ammónia ,s nitrit értéket kapjak, csak hogy alacsonyabbat, mint ami bement. Arról meg az óránkénti 3-5-10* átforgatás gondoskodik, hogy ez elég gyorsan megtörténjen. A szűrőközegen 6 cm/percnél nagyobb sebességű átfolyás esetén gyakorlatilag nem jön létre biológiai szűrés (ajánlott irodalom: hamburger mattenfilter google-n találsz leírásokat), a denitrifikáció megoldható, nem ördöngősség, a lerakódás pedig ha fénymentes környezet akkor baktériumfilm, ez OK, ha fény éri, akkor jócskán algák is lesznek ott...A szűrőanyag felülete, vagy mélysége? Passz. Milyen felülete? Olvastam valahol, hogy már olyan szűrőanyagok is vannak, amikben 1-3 mikronos lyukak vannak, rengeteg, és az milyen jó, mert a baktériumok beleköltöznek, és ott éldegélnek. Kérdezem én, megnézte bárki is, hogy mekkora egy ilyen baktérium? Belefér egyáltalán egy 3 mikronos lyukba? Nem is beszélve arról, hogy ezek a baktériumok mezőket hoznak létre, egymásra települnek és úgy élnek. Mikor már túl vastag a mező, akkor az alul lévők elhalnak, vagy a felület nő meg annyira, hogy a vízáram letépi a hordozóról az egészet, és elúszik. Általában ezeket találjuk meg a szűrő utolsó finomszűrőjében. A szűrőanyag jósága szerintem tapasztalat függvénye. Nekem nagyon sokáig lávakő volt, aztán kicseréltem siporaxra, mondván, hogy az sokkal jobb. Nem vettem észre különbséget (tekintsük a barna-algásodási hajlamot mérőszámnak) a két szűrőanyag között. Szóval a felület is fontos, meg a forma is, meg a vízkiszorítás, meg maga az anyag is, hogy miből van.A szűrésnél mindig az áramlásra merőleges felülettel szűrsz! A baktérium telepek az általad vázolt felállásban pillanatok alatt eltömik azokat a bizonyos 3 mikronos lyukakat és nem a szűrőanyagon, hanem azt megkerülve fog menni a víz. Vagy sehol. A lávakő remek szűrőanyag és a siporax szintén. Valószínűleg ez a jelenség oka. Többit szintén este, ha kiváncsi vagy ará.

Ha vízbe tett szivattyú szívóágára kötöd, akkor is át kell vinned a csövet az akvárium üvege felett. Ott a cső a vízszint felett megy, és magaspont is van, nem is beszélve arról, hogy a szivattyú szívóhatása miatt a légkörinél alacsonyabb nyomás. Nem mondom, hogy lehetetlen megoldani a légtelenítését, de valószínűleg időről időre, ahogy buborékok kerülnek a rendszerbe (bárhol), azok ott fognak megállni, és egyre rontják a vízáramot, míg egyszer csak megszakítják azt. Én nem tenném ezt. Az 500-800l/h-s szivattyú ilyesmi alkalmazásban kb. a felét fogja szállítani a névleges kapacitásának. Sebességet nem számoltam. Az örök hitvitába nem szeretnék belefolyni, a sebességekről. A kitalált 30cm/perc vagy hasonló sebességek a hordózóanyagos denitrifikációhoz tartozó értékek, amik azért kellenek, hogy legyen ideje elfogyni az oxigénnek a vzből, és utána is legyen még hordozóanyag, amin a denitrifikáló baktériumok csücsülnek. Ha nem akarok denitrifikálni (márpedig akváriumban elég nehéz megoldani) akkor nem kell erre a sebességre figyelnem. A külső szűrők csővezetékeiben lerakódott barnás cucc is baktériumréteg, ami szintén tápanyagokat használ a vízből = biológiailag szűr, pedig ott m/s-os a sebesség nagyságrendje. Persze a sebesség növelésével csökken a hatásfok (de sosem esik le nullára) ezt elismerem, de nem is az a feladat, hogy a szűrőn áthaladva 0-ás ammónia ,s nitrit értéket kapjak, csak hogy alacsonyabbat, mint ami bement. Arról meg az óránkénti 3-5-10* átforgatás gondoskodik, hogy ez elég gyorsan megtörténjen. A szűrőanyag felülete, vagy mélysége? Passz. Milyen felülete? Olvastam valahol, hogy már olyan szűrőanyagok is vannak, amikben 1-3 mikronos lyukak vannak, rengeteg, és az milyen jó, mert a baktériumok beleköltöznek, és ott éldegélnek. Kérdezem én, megnézte bárki is, hogy mekkora egy ilyen baktérium? Belefér egyáltalán egy 3 mikronos lyukba? Nem is beszélve arról, hogy ezek a baktériumok mezőket hoznak létre, egymásra települnek és úgy élnek. Mikor már túl vastag a mező, akkor az alul lévők elhalnak, vagy a felület nő meg annyira, hogy a vízáram letépi a hordozóról az egészet, és elúszik. Általában ezeket találjuk meg a szűrő utolsó finomszűrőjében. A szűrőanyag jósága szerintem tapasztalat függvénye. Nekem nagyon sokáig lávakő volt, aztán kicseréltem siporaxra, mondván, hogy az sokkal jobb. Nem vettem észre különbséget (tekintsük a barna-algásodási hajlamot mérőszámnak) a két szűrőanyag között. Szóval a felület is fontos, meg a forma is, meg a vízkiszorítás, meg maga az anyag is, hogy miből van.

... és ha a vízbe tett szivattyú szívó ágára kötöm, természetesen légmentesen záró módon összerakva és légtelenítem a rendszert akkor mizu?... és ha annak a -látatlanban- max 25-30 cm átmérőjű tartálynak nyomok egy 500-800 l/h teljesítményt tudjuk-e mekkora sebességgel fog átszáguldani rajta a víz?... és hány cm/min áramlásig beszélhetünk biológiai szűrésről?... és a szűrőanyag felülete, vagy a mélysége a fontosabb paraméter?Csak építő jellegű kérdések, kéretik nem kötekedésnek venni.Köszi

Használhatod egy vízpumpával is. A vízpumpát célszerű mögé tenni áramlásirányban. Emiatt kénytelen vagy szárazon is üzemelő pumpát venni, amitől már rögtön drágább lesz az egész, mintha vennél egy külső szűrőt. Én egyikre sem kötnék 5-800l/h-nál nagyobb vízpumpát.

Ezeket hogyan lehet a szűrő elé/mögé bekötni? Nem teljesen világos,aluról nem tud szivni a szűrő nem? Vagy magasabbra kell rakni? Vagy hogyan? Ötletek? Esetleg használja valaki?http://www.akvariumplus.hu/webshop/product/sunsun-hw-602-akvariumi-kulso-bio-szuro-5823http://www.akvariumplus.hu/webshop/product/resun-bf--500-akvariumi-bio-szuro-3501

Párhuzamosan is lehet őket kötni. Vagyis egymástól teljesen függetlenül. Úgy annyit nyersz, ha az egyik kiesik, a másik még mindig ad valamennyi szűrést. Tisztításkor, havária esetén is jobb így.Különösen drága, érzékeny halak esetén is javasolt nem csak egy 30-90eFt-os szűrőre bízni az állományt, hanem kettőre, akár akkorára, ami egymagában is elviszi az akváriumot. Nem is beszélve arról, hogy a két szívócső, és a két nyomóág miatt sokféle beépítést meg lehet csinálni, hogy minél jobb legyen az áramlás az akváriumban.

Eheim 2260. Isten király.Kérdés mekkora lesz a nagy akksi.Nekem egy 500L hajt.

Köszönöm, hogy leírtad az érveket is ellene. Meggyőztél, nem kísérletezgetek. Ha elindul a nagy akvárium, akkor eladom a két kicsit és veszek egy nagyobbat.

Igazából nálam volt az utólsó próbálkozás ebben a témában. Én elég sok pénzt és tömítítést beletoltam a végére, mindenféle variációba. Az eredmény az lett, hogy vettem egy nagyobb teljesítményű szűrőt.Szerintem ahogy te gondolod, azért nem lesz jó, mert nem tudja majd tele szívni magát a 2224-es.A bevált gyakorlat ez a konstrukció: aksi - nagyobb üzemelő szűrő- kisebb rotor és tengely nélküli szűrő- aksiA lényeg: A 2224-es üzemszerűen bekötve (ebben mechanikai szűrő töltet) erre rákötve a 2213. A 2213-ból tengely és rotor ki (ebben lesz a biológiai töltet) ebből megy vissza az akksiba a víz.De a 700L/h -ból a töltet függvényében maradni fog kb 300L/h. (ez a megoldás azért szar mert olyat fog a flown hogy ihaj)Tudom, hogy a magyar csak a saját hibájából tanul, de ha rám hallgatsz akkor hagyod a sorbakötést a csába. Ha a mostani szűréseddel elégedetlen vagy, vegyél egy nagyobbat. A sorbakötésesdivel mikor kísérleteztem, az ideg ölt meg mikor hol az áramlás nem volt jó, hol meg a fejtömítés szakadt szét és ázott a lakás. Persze törvényszerűen a nyaralás előestélyén szigorúan . a beleölt pénzről meg nem is beszélve.

Sziasztok!Olvasgattam a hozzászólásokat, de nem tudom, hogy mit kell tennem pontosan ha van 2 szűrőm és úgy akarom összekötni őket, hogy csak az egyik menjen, viszont a másikkal növelhessem a szűrőtérfogatot.Szóval van két szűrőm: Eheim 2224, 2213. Szeretném a 700l/h sebességgel (2224 motorja elvileg) 3+3liter szűrőanyagon menne keresztül a víz. Laikusként úgy gondolom, hogy a 2224-ből menne az akváriumba a víz és kifelé a 2213-ba és a 2 szűrő össze lenne kötve a másik kér csonkon. Ez így jó? Szerintetek sokkal csökkenne a szűrő hozama? Ki kell vennem a rotort és a tengelyt a 2213-ból? Meg lehet ezt így egyáltalán csinálni?Előre is köszönöm a válaszokat!

Értem.Akkor még az ágaztatást kipróbálom, hogy a két szűrő külön legyen.KÖSZÖNÖM urak!

Tartom azt, hogy nincs értelme sorba kötni.A térfogatáram azonos lenne (nem nőne egyhez képest - legalábbis nem jelentősen), csak a szűrőtölteted nőne meg.Inkább ágaztasd el a szívó- és a nyomócsövet, és ott párhuzamosítsd a dolgot. Vagy némi trükkel old meg, hogy külön tudd bekötni őket.A sorba kötésnél nem tudod külön tisztítani őket (le kell állítanod mindkettőt), ha valahol folyás van akkor is áll az egész szűrés.

Sziasztok!Az eltelt majdnem 2 év alatt változott valami a kérdéssel kapcsolatban?Én is úgy jutottam ide, hogy van 2db hydor 30-am és a sorbakötésen gondolkodtam, mivel a háttér mögötti \aknákban\ nincs elég hely a két külön rendszernek, Meg amúgy sincs meg az egyikhez a pipakészlet. Építő jellegű segítséget tud adni valaki? Vagy tapasztalatot megosztani? Köszönöm!!Üdv: Fecó