Hirdetés

Noha a valódi tavas szezon még nagyon messze, a kinti hőmérséklet emelkedésével drasztikusan megnőtt azon leveleim száma, amelyekben hazai vizekben is honos vagy legalábbis áttelelésre képes fajokat keresnek akvaristák. Beszerzési források után érdeklődnek, úgy mint honnét lehetne a kerti tóba Tüskét pikót szerezni/fogni/venni vagy épp amurokat.

Néhány sort próbálok összerakni a szóba jöhető fajokról, létjogosultságról, előnyéről, aztán hátha lesz aki visszaolvassa a nyár derekán is. Szigorúan akvarisztikai és nem pedig gasztronómiai szemlélettel.

Ctenopharyngodon idella - Amur, Arany amur

1 méteresre növő, ázsiai eredetű, faunaidegen, betelepített, növényevő, gyors mozgású, robosztus hal, minek akarna ilyet bárki is a tavában látni? Vagy mert teljesen megőrült, vagy csak mert annak nézik mások... Lévén közismerten soknövényi anyagot fogyasztanak az amurok, akár a testsúlyuk napi 140%-át is Szárított növényzetből! Ezt lehet kihasználni. Nagyjából egy évvel ezelőtt kerestek meg tavi halakkal foglalkozó kereskedők ivadékokkal, illetve az amur albínó változatával, azt állítva, hogy ez egy Csodahal lévén, annyira ostoba, hogy még a fonalas zöld algát is megeszi, miközben legfeljebb a hínárokat fogyasztja, nem nyúl a tavirózsákhoz! De főként, amíg van fonalas alga, addig ő a tápra sem néz rá, azt eszi, mintha csak makaróni lenne. Mutattak linkeket, felvételeket olyan nyugati egészen kicsi tavakról, ahol a tavirózsa rengetegben tűnnek fel jó 40 centis lélegzetelállítóan szép arany amurok (sárga, piros szemű tényleg meseszép állatok). A tartásuk érdekelt, így múlt nyáron szüleim kerti tavába is kihelyeztem egy kis csapatot. Valahányszor etették az aranyhalakat, aranycompókat, legfeljebb 1-1 szem tápot raboltak le az amurok, szinte láthatatlanok voltak, felülről feketének tűntek. De ami igazán érdekes, hogy a korábbi évekkel szemben Nem volt zöld fonalas alga a tóban! Némi üledék, lerakódás igen, de a megszokott gazdag, marékszám szedhető fonalas moszatnak híre hamva nem volt egész nyáron. Igaz a tópartról benyúló vékonyabb levelű növényeket is mintha csak levágták volna a víz magasságában. Komolyabb növényzetet viszont egyáltalán nem bántottak.

Amikor nálam Pesten állomásozott egy nagyobb csapat normál amur, előfordult, hogy egy egy egyed kiugrott az akváriumból, illetve kellően fürgén mozgott az egész csapat, szinte üvegnek csattanva, amikor a macskát meglátták. Viszont ez semmi nem volt ahhoz képest, amikor először albínókat kaptam. Már az átvétel is érdekes volt, az eladónál egy fekete 600-900 liter körüli űrtartalmú tartály, benne sok száz hal világított, a tartály tetején pedig apró szemű acél rács kifeszítve, téglákkal lesúlyozva. Az összes többi halnál nyílt víztükörrel néztem szembe vagy legfeljebb krumpliszsák-szerű fedéssel. A halakat megpróbáltam magamnak leválogatni, ez súlyos tévedés volt...nem tudom mi lett volna a helyes megoldás a tető levételére, de több kilónyi kishal ugrott hirtelen az arcomba, nyakamba, ruhámra, százszámra egyszerre vágódtak ki a vízből, ahogy elhúztam a rácsokat. Szerencsére jórészük vissza is esett, a földön lévőket felmertük vödörbe, majd megpróbáltam új halakat kiszedni hálóval...Ahogy a háló leért, új roham jött, ismét százak vágódtak ki a vízből, záporozott a ritka díszhal.... Innét kezdve meg is értettem az árukat, nem csak azért 6-8x annyi, mint egy vad színű, mert ennyivel különlegesebb, hanem mert a nevelés során ennyi kiugrik, ennyivel nehezebb a kezelésük... Valószínűleg a gyengébb látásuk miatt reagálnak hevesebben minden veszélyre.

Akváriumban is megfigyeltem ezt a borzasztó érzékenységet és ugrálást, a csomagolásuk kész tortúra volt mindig is, a medencéjüket nagyon erősen fedni kell, viszont kerti tóból kiugró egyedet érdekes mód sosem láttam, ott már inkább a tündérrózsa levelek közé menekültek.

Az amurok pár év után kinövik a tavak többségét, így a tartók többnyire szabadon engedik őket a vad vizekbe, helyükre növendékeket telepítve. Kerti tavi körülmények között spontán szaporodásról az albínó formánál sincs esély.

Hypophthalmichthys molitrix - Fehér busa

Szintén egy törpének nem nevezhető ázsiai növényevő, amely a lebegő szemcséket szűri a vízből, ugyanakkor a pettyes busánál nagyobb részben fogyaszt növényi táplálékot, fitoplanktont! Ennek megfelelően a hamar/erősen bezöldülő vizű kerti tavak számára adhat egy esélyt, egyfajta tüneti kezelést ez a gyorsan fejlődő hal. Tényleg meglepően hatékonyak! Cetek módjára szűrik naphosszat a tavakat. Tartása nem okoz problémát, akváriumban is jól fejlődnek, különösen ha némi fagyasztott planktont is kapnak, problémamentesek. Túlszaporodni ők sem fognak a kertekben. Akvarisztikai célokra általában importból tiszta vérű, nem keresztezett példányokat szánnak, míg a hazai vizekben főleg pettyes busával alkotott hibridekkel találkozni.

Silurus glanis Albino - Lesőharcsa

Piros szemű, fehér, sokan elsőre axolotlnak nézik/mások meg pont az axolotlokat lesőharcsának/ mégis talán ez az egyetlen tavi faj amelyet igyekszem egész évben tartani, és minden börzén el is visznek belőle néhány 8-10 centis fiatal egyedet. Meglepő tempóval képesek növekedni, akár félév alatt 30-50centit is fejlődve, kis tavakba vagy dús, értékes állomány mellé így nem igazán alkalmas, de 200nm-re, elszaporodott razbóra, kárász állomány közé elgondolkodtató választás. Hőtűrésük verhetetlen, az 5-6 centis akváriumban nevelt kishalak is minden gond nélkül kibírták a december közepén történő kerti tóba való kiengedést.

Mint kuriózum először bécsi börzéken láttam a fajt néhány évvel ezelőtt, majd saját részre,akváriumi tartásra is többször szereztem. Közel sem annyira jámbor, mint látszik, fiatalon sokkalta inkább beússza az összes vízréteget, mint azt egy hasonló Clarias teszi. Több horgász kért tőlem megfigyelni a mozgásukat, szokásaikat, hogy is kellene hatékonyabban harcsát fogni. Az egy év körüli példányok széles fejükkel már tóban is igazán mutatósak, rejtőzködve is jól észrevehetők. Ezeket általában 7000-9000Ft körüli összegekért lehet beszerezni. Látszólag egészen okos halak, láttam már szinte kézre szoktatott, a benyúló gondozó kezéből táplálékot elvevő példányt is.

Sander lucioperca - Süllő

Elsősorban akváriumi tartásra szoktak keresni csuka és süllő ivadékokat, megfigyelni a viselkedésüket, rablási szokásaikat, életmódjukat. Kerti tóba legfeljebb erős razbóra telítettség esetén szokták kihelyezni őket, vagy igazi biotópot utánozva, fajgazdag nagy területre. Mivel meglehetősen oxigénigényes, a sűrűn tartást akváriumban, nagykeres körülmények között is rosszul viseli, ritkán tartják őket készleten. Első ízben nekem is csak a napokban sikerült beszereznem egy 10centis halakból álló süllő csapatot. Mondhatni életművészek, nem tudom meddig lesznek el granulátumokon.

Misgurnus anguillicaudatus - Bársonycsík

Ismét egy ázsiai halfajt, noha a kevésbé ismert tólakók közül. Miután a hazai csíkfajok mindegyike védett, mégis többen keresnek egyfajta takarítószemélyzetet a tavuk aljára(compók mellé is akár), az utóbbi időkben egyre gyakrabban találkozni a bársonycsíkokkal. Ez a faj Kelet-ázsiában északra egész Szibériáig felhatol, így nem csoda, hogy Kanada számos vidékén is átteleltek dísztavakba kihelyezett példányaik. Akváriumban 15, kerti tóban akár 25centis méretet is elérhetnek. Különösen esős időben élénkülnek meg, kutatják át a partmenti régiókat. Sárga színváltozatuk különösen dekoratív.

Danio rerio - Zebra dánió

Néhány éve egy nagyon kedves vásárlóm számolt be a teleltetési tapasztalatairól. Mint megtudta a természetben Nepálban is honos a zebra dánió, lévén néhány kis patakban egészen a Himalája magasabb vidékeire is felmerészkednek. Ennek megfelelően Budapesten próbálta meg kerti tóban teleltetni őket, ahol meglepő mód néhány ujjnyi jégborítás mellett is, a kicsi, mindössze pár m3-es tavon vágott lékben is lehetett látni a vízközt mozgó, aktív zebra dánió csapatot! Később a tavasz folyamán szaporodásnak is indulnak a tóban. Más beszámolóról azóta sem hallottam, minden esetre egy próbát megérhet a faj tartása olyan helyeken is, ahol nincs lehetőség a lehalászásra.

Myxocyprinus asiaticus - Nyúlhal

Legalább tucatnyi akvarista keresett már meg annak kérdésével, hogy nyúlhalat lehetne e jobb árasítva szerezni, akár nagyobb mennyiségben, teleltetési tesztekhez. Lévén számos külföldi irodalom számol be arról, hogy különösen a nagyobb példányok jól viselik a hideg időjárást is, számos esetben áttelelve a jég alatt kisebb tavakban is. Valós hazai próbálkozásról sajnos nem hallottam, de remélem lesz aki beszámol eredményeiről. Nem egy olcsó, ám meglehetősen lassan fejlődő fajról van szó, így szerintem legalább 2-3 hány éven keresztül akváriumban nevelt példányokat lenne célszerű kitelepíteni. A felső képen egy kifejlett, kiszínesedett példány.

Tinca tinca - Compó

Pár évvel ezelőtt még kirobbanó sláger volt a kerti tó tulajdonosok körében az aranycompó. Feltűnő, világos sárga az aranyhalaktól és koiktól nagyon elütő színezetű, a talaj közelében mozgó faj, amely még némi hasznos is hajt az esetleg elszaporodott férgek, apró nadályok irtásával, a mulm csökkentésével, túrásával. Sőt akár az aranyhalak módjára szaporodhat is a kerti tavakban. és emellé nem is igényel fél hektárt a tartásához. Igazán ellenálló hal. A sekély, erősen felmelegedő vizeket is jól tűri. Táplálék terén gyakorlatilag bármit elfogad.

Csak felsorolásként néhány érdekesebb tavi hal még, ami időnként beszerezhető, ám sajnos nem mindegyikkel volt még tartósabb tapasztalatom:

Fekete sügér

Tüskés pikó

Arany vörösszárnyú keszeg

Arany jászkeszeg

Kék jászkeszeg

Tigris jászkeszeg

Tricolor compó

Tőponty, Tükörponty

Lapátorrú tok

Vágó tok

Lénai tok

Hibrid tokfélék

Viza - (hihetetlennek hangzik, hogy egyesek tóban tartják, de egy osztrák tenyészet rendszeresen áruba bocsájt 50-80centis növendékeket 300-500eurós darabáron!)

Arany fürge cselle

Arany szivárványos ökle

Normál, tenyésztett, eredetigazolt szivárványos ökle

__________________

A tavas írás mellé néhány személyes hír:

Az akvarista börze óta viszonylag kevés érdekességgel bővültem. Geophagus surinamensisből sikerült hozzájutnom egy újabb, meglehetősen népes növendék csapathoz. Kevesen keresik, noha jól fejlődő, szép és érdekes fajról van szó, amely diszkoszos tartási körülmények biztosítása nélkül is jól érzi magát. A fő ellenérv a kifejlett kori méretük szokott lenni, amely bizony meghaladhatja a 20centimétert.

Az almacsiga gyűjteményem néhány thaiföldről származó új példánnyal sikerült kiegészítenem, így mostanra már Sárga, Barna, Barna kék talpú, Fekete, Zöld, Kék, Fehér, Rosa és Lila példányokat is tartok egy különösen nagyra megnövő óriás faj mellett. A színváltozatok peterakása nálam elég rapszodikus, mostanában leginkább a fehérek tettek ki magukért.

Aktuális tervem még az A. spixi, a csíkos almacsiga beszerzése, nagyon szép faj, noha inkább a Marisa cornuarietissel, az óriás tányércsigával áll rokonságban. Leírások szerint kereszteződhetnek is egymással!

Miután többen is tenyésztési próbálkozásokhoz kerestek nálam törpe szívóharcsákat (Otocinclus affinis, mariae stb.), Németországból hozattam akváriumi szaporulatból származó Nannoptopoma spectabilis nevű Otókat. Ez egy márványos-csokoládébarna színű, erős szín és minta változtató képességgel rendelkező faj, amely a többi Otocinclussal ellentétben rendszeresen szaporodik akváriumban, növények levelére vagy az üvegre rak ikrákat minden ráhatás nélkül is, egy-egy jól fejlett nőstény fél év alatt összesen akár 60 szemet is.

áruk sajnos a befogott affinisekével nem versenyezhez, az 1200Ft körüli összeg pedig ezidáig minden érdeklődőt elriasztott. Nálam Apistogramma hongsloikkal vannak együtt egy 60 literes medencében. Közel sem annyira félénkek, mint a közismertebb rokonaik, a csipeszről felkínált tubifex csomón is elcsámcsognak, de láttam már a talaj között aktívan turkáló, táplálék maradványokat kereső egyedeket is. A kép egy szlovák fórumból származik, úgy tűnik az ottani akvaristák már felfedezték maguknak ezeket az aranyos törpe halakat.

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Orosi Zoltán

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 542 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top