Hirdetés

üdv Mindenkinek! Remélem, e blogbejegyzésem amilyen rövidke lesz, olyan hasznos információforrásnak fog bizonyulni. Először is, nézzük meg, miért is kell magunknak készíteni eledelt korgó gyomrú díszhalaink számára. Sajnos, erre azt kell mondjam,egyáltalán nem kell! A kereskedelemben rengetegféle díszhaltáp kapható, és merem állítani, hogy a hazai gyártmányok döntő többsége igenis versenyképes a neves külhoni cégek termékeivel. Kereskedelmi forgalomban kapható díszhaltápokDe akkor miért?Egyrészt, mert így 100%-osan biztosak lehetünk azalapanyagok tisztaságában és pénzt takaríthatunk meg. Mindez természetesen megint nem teljesen igaz, hiszen dolgoznunk kell a siker érdekében. Talán az lesz a legkorrektebb, ha inkább arról beszélek, mi vette rá szerény személyemet arra, hogy haltápot kotyvasszak a család icipici konyhájában...Igen, a halak... Jobban mondva az ő kopogó szemük, és korgó gyomruk... Azonban a viccet félretéve, minden azzal kezdődött, hogy cápamárnáim, sziámi ormányosmárnáim, a black mollykat pedig azt hiszem említenem semkell, igencsak nagy mennyiségben képesek fogyasztani a békalencsét. Időnként pedig rákaptam arra, hogy halak etetését kiegészítendő, a kisebb akváriumokat lassan teljesen elfedő apró békalencséből egy-egy marokkal időnként belemostam a nagyakvárium vizébe.Kopogó szemű cápamárnaEz a mennyiség aztán néhány nap (és éjszaka) leforgása alatt nyomtalanul eltűnt. Csakhogy egy időben a halak nem tudták olyan ütemben enni a picsinyke levelű növénykéket, mint ahogyan az szaporodott. Egy műanyag tálcácskába szedtem ilyenkor a fölös békalencse tömeget, hogy aztán kidobjam.éhenkórász sziámi ormányosmárnaCsakhogy egyszer ezt a tálcát rajta felejtettem a radiátoron, és a kis növénykék tömegéből reggelre sötét-méregzöld víziszéna lett. Mikor pedig ezt egy kicsit közelebbről is megvizsgáltam, azt kellett tapasztalnom, hogy az így kialakult matéria! kellemes lucernához hasonló illatú, ujjaim közt jól porítható volt.Eleinte ezt a száraz békalencse port szórtam próbaképpen az akvárium vizébe, és csodálkozva figyeltem meg azt, hogy az összes halam látszólag nagy örömmel fogyasztotta. Ez adta számomra a kezdő lökést abban, hogy megpróbáljak, mintegy kísérletképpen , egyéb összetevők felhasználásával, saját díszhaleledelt előállítani.Nos, kérem nagy tisztelettel, ennyi volt a dolog mesedálután része. Nézzük most már inkább magát a gyártási folyamatot.Az alapanyagok előkészítése A táp első, kísérleti verzióját három összetevő felhasználásával készítettem el. Ezek a következők voltak: -Vízinövény-széna: (Főleg békalencse alkotja, de én még a vízből kihalászot, elszabadult vízihortenzia leveleket is felhasználtam) A szénát további felhasználásig csak kézzel finoman összetörtem.Hallegelő kaszálás előtt -Tojás: Egy kisméretű tyúktojást választottam ki, melyet sózstlan vízben főztem meg. Miután kihűlt, megpucoltam, és fokhagymazúzón átpasszíroztam, és az így kapott durva törmeléket egy alufólia lapra helyezve feltettem a radiátorra száradni.Előkészített tojás -Sovány csirkemell filé darabka: Sózatlan vízben megfőzve, fokhagymazúzón átpasszírozva egy papírtörló darabon tettem száradni szintén a radiátorra.Előkészített csirkemellfiléAz összetevők homogenizálása Ez nagyon okosan hangzó alcímecske ugyan, de csak annyit tesz, hogy mind a három összetevőt, miután már kellően kiszáradtak már, külön-külön ledaráltam egy ősrégi kávédarálóval. Vigyázni kell, hogy ne sokáig zúzzunk a géppel, mert akkor a ledarált alapanyag alsóbb rétegei a keletkező nőhatás miatt hajlamosak az összetapadásra. A darálást követően a vízinövény, a tojás valamint a húsport egy mély, pohárba öntöttem.Az előkészített szárított csirkemellfilé darálásra előkészítve........és utána, immár por formájában.Frissen elkészült tojásporVízinövény-széna kézzel kissé összetörögetve......majd teljesen porrá őrölve. Az összetevők nedves elegyítése. Ez a gyártási fázis egyszerűen annyit tesz, hogy egy pici víz hozzáadásával pépet keverünk az imént finoman porított alapanyagból. Annyi vizet használjunk, hogy jól terülő, de még pépes anyagot kapjunk. én erre a feladatra egy egyszerű botmixert használtam.A ledarált összetevők jól elkülönülő rétegei a keverőpohárban.Frissen elegyített tápkeverékA kész keverékelegy szárítása és letermelése én a kész pépet egy hagyományos zománcozott sütőtepsibe öntöttem, és terítettem el, majd a tepsit ismét a radiátorra tettem, hogy a pépből minél előbb elpárologjon a felesleges víz.A szárításra kész, péppel elterített fenekű sütőtepsi Vigyázzunk,nehogy véletlenül zsíros legyen a tepsi! Mielőtt használatba vennénk, egy papírzsebkendővel vagy szalvétával nezt mindenféleképpen ellenőrizzük, mert a nem teljesen tiszta edénytől a keverékünk is szennyeződik, ami végül aztán halaink vizébe fog majd kerülni.A táppép felülete száradás előtt......és száradás után. A száradás során az elegy felszíne össze-vissza fog repedezni, és a színe is megváltozik valamelyest, de ezzel mi ne törődjünk. A megszáradt keverék le fog tapadni a tepsi fenekére, de ezt egy kis kartonpapír darab segítségével könnyedén lefejthetjük majd a zománcozott fémfelületről. így apró kis pelletszerű darabkákat kapunk, mely gyakorlatilag kész tápnak is tekinthető innentől kezdve.A kész táp pelletei a tenyerembenTárolás Tárolását tekintve a saját magunk készítette haltápra ugyanaz érvényes, mint a gyáriakra annyi kikötéssel, hogy tapasztalataim szerint fél évnél tovább nem igazán szabad tárolni, és fokozottan óvni kell attól, hogy víz érje. A saját gyártású tápom tárolására egy üres, légmentesen záródó tetejű műanyagdobozka tökéletesen megfelelt, amiben eredetileg is haltáp volt valamikor...Saját táppal teli tárolódobozFelhasználás Eredetileg csak kiegészítő eleségnek szántam, de mára már sikerült olyan összetételő keverékeket is létrehoznom, melyek talán rövidebb-hosszabb ideig kizárólagos takarmányozásra is alkalmasak...Az első tesztetetések egyike A kész tápot halaim a kezdetektől nagy érdeklődéssel fogadták, és ma is jó étvággyal fogyasztják mindenféle kondícióromlás, vagy halbetegség megjelenése nélkül. Természetesen, mint minden eleség esetén, itt is figyelni kell a túletetés elkerülésére. Fejlesztési lehetőségek Eleinte az összetevők terén voltak változások. Arányokat, pontos mennyiségeket itt nem adnék meg, mert ez halfajonként változhat, de a következő újabb összetevőket használtam fel a későbbi táp-szériák elkészítésekor: - Csirkevér, friss tengeri és édesvízi halhús,salátalevél. Mindez sótlan vízben főzve, zúzva, szárítva, porítva. - A kész táp vízben való viselkedésének javítására darált étkezési búzakorpát adagoltam kis mennyiségben a porkeverékhez, így a pellet ovább maradt a víz felszínén. - Hasonló hatást értem el azzal is, hogy a nedves elegyítés során egy néhány kávéskanálnyi nyers tojásfehérjét adagoltam a keverékbe, és a botmixerrel habos-pépes állagúvá kevertem. Az apró buborékok így száradás során nagyrész megmaradak, így a kész pelledtarabkák ugyanúgy tovább maradtak a víz felszínén, de nem puffadtak fel annyira száradás közben. Viszont az így készült tápok minőségére a tárolás során fokozottabban kell figyelni. Remélem a fent leírt módszeremmel sikerült néhány hasznos ötletet adnoma kedves olvasóknak. Sikerekben gazdag, gyönyörködtető halazást kívánokminden kedves érdeklődőnek! :-) AdamI

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Ádám István

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 166 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top