Hirdetés

 

 

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

 

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

 

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

 

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

 

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

 

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

 

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

 

a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,

 

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

 

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

 

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

 

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsálók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

 

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

 

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

 

(4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

 

5. § A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

 

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

 

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

 

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

 

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

 

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

 

b) melynek utódai nem képesek önálló életre,

 

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

 

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

 

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

 

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

 

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

 

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

 

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

 

9. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, - ha ismert - az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

 

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

 

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint - állatforgalmazásnak nem minősülő módon - annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

 

(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

 

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

 

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

 

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

 

(4) Állatkereskedés esetében - veszélyes állatok kivételével - a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

 

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

 

12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

 

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

 

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

 

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

 

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

 

(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

 

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

 

(5) Tilos

 

a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,

 

b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,

 

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,

 

d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban

 

tartani.

 

(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

 

(7) Amennyiben ebet futólánccal - vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel - kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

 

(8) A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.

 

(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

 

(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

 

(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

 

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

 

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

 

(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.

 

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

 

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

 

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

 

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

 

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

 

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

 

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

 

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

 

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

 

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

 

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

 

Átmeneti és záró rendelkezések

 

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

 

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

 

(3) Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.

 

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

 

19. § A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

 

„(2) Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki.”

 

20. § (1) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

 

[E rendelet alkalmazásában]

 

„g) állatvásár: olyan időszaki értékesítési hely - ideértve az állatbörzét és az állatárverést is -, ahol nem kizárólag egy állattartási helyről származó élő állatot - ide nem értve a fogyasztási célra szánt halat és más hasznos vízi állatot - árusítanak.”

 

(2) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

 

„(4) Az (1) bekezdés szerinti magánszemély a tulajdonát képező élő állatot állatvásáron alkalomszerűen értékesítheti.”

 

21. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élő állat, valamint szexuális termék.”

 

(2) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) Mozgóbolt útján élő állat, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható.”

 

(3) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„17. § (1) Csomagküldő kereskedelem útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

 

(2) Ha a csomagküldő kereskedőnek a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csomagküldő kereskedő - a külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelményekben előírtakon túl - köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédelmi nyilvántartási számát.”

 

(4) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján]

 

„d) élő állat, növényi szaporítóanyag,”

 

22. § A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „4. melléklet” szöveg lép.”

 

23. § Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a „- ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a működési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt -” szövegrész, és az 5. mellékletének 13. pontjában „a szeszesital kivételével” szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az „- az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével -” szövegrész.

 

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

 

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

 

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

 

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

 

A. Halak

 

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

 

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

 

B. Kétéltűek

 

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

 

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

 

C. Hüllők

 

1. Aligátorteknős (Macroclemmys temminckii)

 

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

 

3. Keselyűteknős (Chelydra serpentina)

 

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) - a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

 

D. Madarak

 

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

 

E. Emlősök

 

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

 

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

 

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

 

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

 

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

 

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

 

7. Nutria (Myocastor coypus)

 

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

 

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

 

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

 

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

 

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

 

3. Az állatfaj - a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család - tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

 

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

 

a) az állat faja és tudományos neve,

 

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,

 

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

 

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

 

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

 

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,

 

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

 

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

 

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,

 

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

 

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,

 

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

 

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

 

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

 

A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben

 

Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt

 

a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,

 

b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)

 

kell mérni.

 

A. Madárpókok

 

 Terrárium mérete

(hosszúság × szélesség × magasság)

 

 

Madárpókok (Theraphosidae)

- fán lakó fajok Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,

Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,

Magasság: 3× az állat lábfesztávolsága,

de minimum 30 × 20 × 30 cm

 

 

Madárpókok (Theraphosidae)

- talajlakó fajok Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,

Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,

Magasság: 1× az állat lábfesztávolsága,

de minimum 30 × 20 × 30 cm

 

 

B. Halak

 

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrend- szerekben kell elhelyezni, melynek elemei - technikai megoldás függvényében - a bemutatási célt szolgáló akvárium, a kiegyenlítő tartály, a szűrőegység a keringtető szivattyúval és a csőrendszer.

 

2. A bemutatási célt szolgáló akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb tengervizes akvárium esetén 100 liternél. A bemutatási célt szolgáló akvárium térfogatának a teljes vízrendszer térfogatának legalább 70%-ának kell lennie.

 

3. Az egy-egy akváriumi egységben maximálisan elhelyezhető halmennyiséget az alábbiak szerint kell kiszámítani:

 

A bemutatási célt szolgáló akvárium (A) és a kiegyenlítő tartály (B) literben számított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szűrőrendszer által előállított tisztított víz literben számított mennyiségét [szűrőegység (C) és a csőrendszer (D) literben számított összes víztérfogata megszorozva a szűrőrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlő az összes literben számított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következő táblázatban meghatározott 1 cm halra jutó víztömeg értékkel. Az eredmény a medencébe telepíthető halak összes testhosszát (1) adja cm-ben.

 

Képletben: A + B + (C + D) × T

E = L

 

 

I. Édes- és brakkvízi halak

 

 A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

(E)

 

 

1. 0-20 cm-ig 2

 

 

2. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 10

 

 

3. 100 cm-t meghaladó 15

 

 

II. Tengeri halak

 

 A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

(E)

 

 

1. 0-20 cm-ig 8

 

 

2. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 30

 

 

3. 100 cm-t meghaladó 60

 

 

C. Fán és talajon élő kétéltűek

 

 Állat hossza - farkos 

kétéltűek

cm Állat hossza - farkatlan 

kétéltűek

cm Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó minimális 

terület csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0,3

 

 

2. 5-t meghaladótól 10-ig 2,5-t meghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0,3

 

 

3. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0,3

 

 

4. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0,3

 

 

5. 20-t meghaladó 10-t meghaladó 0,25 0,12 0,3

 

 

D. Fél vízi kétéltűek

 

 Állat hossza - farkos kétéltűek

cm Állat hossza - farkatlan kétéltűek

cm Minimális terület

m2 Egy állatra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális magasság

m Minimális vízmélység

m

 

 

1. 10-ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0,1

 

 

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,2 0,05 0,3 0,1

 

 

3. 15-t meghaladó 7,5-t meghaladó 0,25 0,07 0,3 0,15

 

 

E. Vízi kétéltűek

 

 Állat hossza - farkos 

kétéltűek

cm Állat hossza - farkatlan 

kétéltűek

cm Minimális vízfelület

m2 Egy állatra jutó minimális 

vízfelület csoportos tartásnál

m2 Minimális 

vízmélység

m

 

 

1. 10-ig 5-ig 0,09 0,009 0,15

 

 

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,12 0,025 0,15

 

 

3. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,25 0,04 0,2

 

 

4. 20-t meghaladótól 40-ig 10-t meghaladótól 20-ig 0,3 0,085 0,2

 

 

5. 40-t meghaladó 20-t meghaladó 0,4 0,17 0,3

 

 

F. Fán- és sziklán élő gyíkok

 

 Gyík hossza

cm Minimális 

terület

m2 Még nem ivarérett állatra 

jutó minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Ivarérett állatra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 20-ig 0,12 0,015 0,03 0,3

 

 

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0,6

 

 

3. 50-t meghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0

 

 

G. Talajon élő gyíkok

 

 Gyík hossza

cm Minimális 

terület

m2 Még nem ivarérett állatra 

jutó minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Ivarérett állatra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 20-ig 0,16 0,02 0,08 0,3

 

 

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0,3

 

 

3. 50-t meghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3

 

 

H. Talajon élő kígyók

 

 Kígyó hossza

cm Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 30-ig 0,03 0,015 0,1

 

 

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,15

 

 

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,2

 

 

4. 100-t meghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0,5

 

 

5. 200-t meghaladó 1,5 1 0,7

 

 

I. Fán élő kígyók

 

 Kígyó hossza

cm Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 30-ig 0,03 0,015 0,15

 

 

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,25

 

 

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,5

 

 

4. 100-t meghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0,7

 

 

5. 175-t meghaladó 1 0,5 1

 

 

J. Szárazföldi és fél vízi teknősök

 

 Teknős hossza

cm Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

magasság

m

 

 

1. 10-ig 0,09 0,015 0,2

 

 

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,3

 

 

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

 

 

4. 30-t meghaladó 1 1 0,5

 

 

K. Vízi teknősök

 

 Teknős hossza

cm Minimális 

vízfelület

m2 Egy állatra jutó minimális vízfelület 

csoportos tartásnál

m2 Minimális 

vízmélység

m

 

 

1. 10-ig 0,09 0,015 0,1

 

 

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,2

 

 

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

 

 

4. 30-t meghaladó 1 0,5 0,35

 

 

L. Madarak

 

A tartási terület szélessége a madár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de minimum 35 cm. 

 

 Madár hossza

cm Minimális 

terület

m2 Egy madárra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Leghosszabb oldal 

minimális mérete

m Minimális 

magasság

m

 

 

1. 15-ig 0,15 0,03 0,4 0,3

 

 

2. 15-t meghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0,4

 

 

3. 20-t meghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0,7

 

 

4. 45-t meghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8

 

 

M. Rágcsálók

 

 Állat faja Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Legrövidebb oldal 

minimális hossza

m Minimális 

magasság

m

 

 

1. Tengerimalac 0,15 0,05 0,4 0,25

 

 

2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2

 

 

3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2

 

 

4. Csincsilla, mókusok 0,4 0,2 0,4 0,7

 

 

5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4

 

 

6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3

 

 

7. Futóegér és egyéb egerek 0,2 0,04 0,25 0,2

 

 

N. Nyulak

 

 Fajta mérete

(tömeg kg) Minimális 

terület

m2 Egy állatra jutó 

minimális terület 

csoportos tartásnál

m2 Legrövidebb oldal 

minimális hossza

m Minimális 

magasság

m

 

 

1. 3-t el nem érő 0,5 0,25 0,5 0,5

 

 

2. 3-tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0,6

 

 

3. 5-t meghaladó 0,9 0,45 0,7 0,7

 

 

O. Görény

 

Minimális terület

m2 Egy állatra jutó minimális 

terület csoportos tartásnál

m2 Legrövidebb oldal 

minimális hossza

m Minimális 

magasság

m

 

 

0,5 0,25 1 1

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
facsiga

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 51 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top